Tisztelt Barbara Kauffmann, válasz a 2012 szeptember 23-i megkeresésünkre történő álláspontjával kapcsolatban

Címzett :
Barbara Kauffmann
Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága

Feladó :
Falus Zsolt Ferenc
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet

Tárgy:
Tájékoztatás, válasz a 2012 szeptember 23-i megkeresésünkre történő álláspontjával kapcsolatban

Tisztelt Barbara Kauffmann osztályvezető asszony !

Köszönettel vettük válaszát mely az EU hatóságainak megküldött bejelentésünkkel kapcsolatos, de a választ sajnálatosan nem nevezhetjük megnyugtatónak, sőt annak tartalma miatt további aggodalmunkat fejezzük ki.

-A kapott tájékoztatás szerint a hazai pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és az anyabankok országa szerint illetékes hatóságok közötti együttműködés megvalósult.
Annak ismeretében, hogy hazai jegybank ezen külföldi pénzintézetekkel szembeni követelése 9500 milliárd forint nagyságrendű (deviza szerkezet), indokoltnak tartjuk.

-A hazai felügyelet az Ön tájékoztatása alapján „vészhelyzeti hatáskört” kapott.
Ez számunkra azért nem okozott meglepetést, mert a hazai pénzügyi jog szabályai szerint a jegybank végső hitelezői szerepét a pénzügyi felügyelettel közösen kell végeznie.

-A Pénzügyi Stabilitás Tanács a pénzügyi szektorral kapcsolatos fejleményeket és politikát vizsgálja.
Vélhetően a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket készít.

-A lakossági jelzálog hitelezéssel kapcsolatos 1996 évi CXII törvénymódosítás során említsük meg, hogy az 2010 november végén született.
Ezzel Ön szerint a prudens hitel fedezeti arány szabályozása megtörtént, valamint a bankok helyszíni ellenőrzésének a fokozása is lehetővé vált, továbbá felügyeleti hatékonyság is növekedhet.

A válaszában Ön állítja, hogy a hitel egyes részleteinek a folyósítása előtt a Bizottság az IMF-el közösen megvizsgálta, hogy Magyarország betartotta-e a megállapodásban foglaltakat.

Kedves Asszonyom, felhívom a figyelmét arra, hogy a megállapodás óta a lakosság deviza tőke „nyilvántartással”, illetve deviza „elszámolással” rendelkező rétege, az állam által kidolgozott „mentőcsomagok” ellenére gyakorlatilag ellehetetlenült állapotba került.

A 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelszerződések száma jelenleg közel 200.000 db és folyamatosan nő !

A svájci frank és a japán yen árfolyamoknak a forinttal szemben bekövetkezett látványos erősödésének, továbbá a pénzügyi szolgáltatók által az ügyletben alkalmazott magas kamatoknak tudható be.

Ismereteim szerint Európában példátlan az, hogy - a konstrukció fedezetéül szolgáló jelzáloggal megterhelt ingatlan, mely az esetek többségében lakóingatlan – egyoldalúan szerződésmódosításokat alkalmazzanak, forrásköltség emelkedésére való hivatkozással. (A szerződéskori kamatok mértéke saját esetemben is 2007-ben a 4,49 % -ról, 2010 –re 9,1 % -ra emelkedett.)

A nyilvántartásra került deviza „nem” meghatározza a kamatot, kamatszintet, hanem „csak” előállítja az árfolyamkockázatot !

A szabályozatlan pénzügyi környezet egyértelmű következménye a hazai konstrukció, az EU társhatóságainál (Európai Számvevőszék, Európai Csalásügyi Hivatal) hivatkoztunk nemzetközi intézmények általi tanulmányokra (Svájci frankban Európában : Svájci Nemzeti Bank, Sterilizált tőkebeáramlás : IMF) melyek állításainkat igazolják, alátámasztják.
Az adott deviza aktuális árfolyamának a felszámítása - úgy, hogy az nem határozza meg az ügyleti kamatot – egyértelmű uzsora elem.

Akár a 100 % -ot meghaladó kamatemelés után, az árfolyam közel 70 - 80 % -os kedvezőtlen alakulása során nem meglepő az, hogy az ügyfél (áldozat) ellehetetlenül, fizetésképtelenné válik. A teljes vagyontalanná tétel is megvalósul, mert az ügylet fedezetül szolgáló ingatlan a hazai ingatlanpiacon bekövetkezett jelentős értékcsökkenés következménye miatt, már nem fedezi a banki követelést, ezért egyéb ingóság is végrehajtásra, árverezésre kerül. Az árverezések alkalmával az árverési vevők a piaci ár alatti vásárlásban érdekeltek.

Az ingatlan értékcsökkenés legfőbb oka az, hogy a bankok azonos kockázati elemet állítottak elő, azonos fedezet típusok mellett ügyfeleiknek. A lakosság egymással közvetett és közvetlen kapcsolata miatt, ügyfélcsoportot alkotnak… ennek észlelése, szabályozása felügyeleti hatáskör lenne, de az észlelés és szabályozás elmaradt.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy a lakosság deviza kitettsége (a „vitatott” teljesítésű megállapodás után is) fennmaradt, mivel a hazai pénzügyi szektor szerződéses viszonyra való hivatkozással követeli az árfolyamváltozás miatt növekedett forint ellenértéket.

A tőketartozás adott devizában történő nyilvántartásával - de az ügylet forrás fedezetéül szolgáló deviza nemének az eltérő volta és az alkalmazott pénzügyi eszközök miatt – a pénzügyi szolgáltató „jelentős” árfolyamnyereséget realizál, így a refinanszírozásban részt vevő hazai jegybank (MNB) is.

A végső hitelezői szerep („vészhelyzet”) kapcsán ennek az aggályosságára, az ellenérdekeltségre, így arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a forint erősödése veszteséget, míg a forint gyengülése nyereséget eredményez, eredményezett a jegybank számára. A kedvezőtlen események alatt a jegybank, nevető harmadikként szemléli a lakosság sorstalan, kiszolgáltatott helyzetét.

A jegybank elnökségének évekkel ezelőtti nyilatkozatai és a pénzügyi felügyelet elnöke szerint „nem kell a deviza hiteleseket megmenteni”, a hiteleket „nem kell, nem szabad forintosítani” (mert az ügyfeleknek az árfolyamveszteség realizálásával jár), illetve ez „GDP csökkenést” és jegybanki „deviza tartalék csökkenést” eredményezne. A lakosság lényeges érdeke ebben a helyzetben - érdekérvényesítő képessége hiányában, intézményi ellenérdekeltség (MNB, PSZÁF, Magyar Állam) miatt egyértelműen - „alulmaradt”.

A 2008-as EU/IMF megállapodás konkrét gazdasági kritériumokat tartalmazott, érdekesnek tartom azt, hogy van aki szerint ez aggálytalanul megvalósult.

Emlékeztetőül részlet a folyósítási feltételekből, harmadik részlet :

A pénzügyi szektor szabályozása és felügyelete :

Intézkedések megtétele a pénzügyi szektor felügyeletének és szabályozásának
megszilárdítására. Ezek az intézkedések a következőket foglalják magukba (1)fokozott felügyelet a biztosítási- és hitel közvetítők, illetve termékeik fölött; (2)intézkedések a jelzáloghitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-érték arány, és a lakossági hitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-jövedelem arány biztosítása érdekében.

A hazai konstrukció korlátlan árfolyam kockázatot rejt magában, kockázatkezelés nélkül egy adott árfolyam érték után az ügyfél vagyonát „elnyilvántartja” a hitelező. Értelemszerűen nem valósul meg a prudens hitelösszeg – érték arány és prudens a törlesztő részlet – jövedelem arány, ha az adott deviza folyamatos, állandó elszámolási alap tud maradni, csak megemlítem azt a tényt, hogy az ügyletben csak „névlegesen” szerepel a nyilvántartásra került deviza, egy tulajdonképpeni kamatswap megállapodás részeként.

A hitelező „nem” az adott nyilvántartásra került devizában teremti elő a forrást, hanem az ügyletben a kedvezőbb kamat előállításának a módszeréről lehet beszélni, deviza tőke nyilvántartással… melynél sajnálatosan a deviza nem határozza meg a kamatot. A valós deviza forrás, valós deviza kitettséget eredményez mely valós hitelezői kockázatot generálna, mivel az ügyfelek jelzálog fedezete nem tudja követni a gyors és kedvezőtlen árfolyam változást, egy árfolyam érték felett a kihelyezett összeg fedezetlenné válna. A fedezetlen hitelezést nem szokás prudens magatartásnak nevezni.

-Azt kell hinnem kedves Kauffmann asszony, hogy Önök szerint nem léteznek árfolyam kockázatkezelési módszerek vagy ha léteznek azt a magyar ügyfél érdekében történő alkalmazását szükségtelennek tartják ?

-A deviza tőke névleges nyilvántartásán alapuló elszámolást, minden árfolyam érték mellett, a hitelező jogos igényének tartják ?

A hazai hitelezők hazánkban is korlátlan egyoldalúságot kaptak, illetve kötöttek ki szerződéseikben, így a korlátlan ügyfél kockázatot kezelhették volna, ha akarták volna, de ez a deviza tőke nyilvántartásból származó hitelezői árfolyamnyereségről való lemondással járt volna. A forint jelentős értékvesztése csak adott devizákkal szemben következett be, leginkább a svájci frankkal és a japán yennel szemben. A hazai hitelezők éppen ebben a két devizában való jelentős mennyiségű ügyfél tőketartozás nyilvántartással rendelkeznek.

A hazai CHF és YEN tőke tartozás nyilvántartások, jelzálogfedezet mellett 8 – 14 %-os kamatszintekkel rendelkeznek, bele sem merek gondolni, hogy mi lett volna ha EUR nyilvántartással lettek volna kihelyezve, ahol a tőketartozások forint ellenértéke 4 év alatt nem növekedett volna.

-Ön szerint ez mit eredményezett volna ?

Azt tudom, hogy a hazai jegybanknak és a kereskedelmi bankoknak mit nem eredményezett volna. Az árfolyamnyereség, mely sok ezer milliárd forint nagyságrend, nem beszélhetnénk... A hazai jegybanknak a forint adott devizákkal (CHF,YEN) szembeni gyengülésén szerzett árfolyamnyeresége vélhetően nem forintban, hanem EUR –ban keletkezett, különböző pénzügyi eszközök alkalmazásának köszönhetően.

Az Európai Közösségi támogatás a fedezete a jegybanki ellenérdekeltségnek, továbbá forrás fedezete a kereskedelmi bankoknak, melyek biztosítása az anyabankokon keresztül valósul meg. Az EU/IMF végső hitelezőként egy nagyobb rendszerszintű kockázat megakadályozása érdekében a magyar jegybank, illetve a Magyar Állam segítségére sietett, de a tisztességtelen és felelőtlen konstrukciót a lakossággal szemben fenntartották. Az EU/IMF és Világbanki források alkalmazása, felhasználása idézte elő a magyar lakosság jelenlegi helyzetét.

Kérem az általam leírtakat szíveskedjen figyelembe venni, mivel a magyar lakosság érintett rétege „vélt” nemzetérdekből, illetve „nyereségvágyból” nem fog a hazai pénzügyi szektor által végrehajtott, kifosztott, nincstelen európai koldussá válni.

Tájékoztatása érdekében csatolok … mellékletet jelen levelemhez, melyek a pénzügyi felügyelet illetékességének a hiányát és a hazai bankok elszámoltathatatlanságát igazolják a hazai deviza konstrukcióval kapcsolatban.

Tisztelettel :Falus Zsolt Ferenc

Bp. 2012 november 4.