2013.12.12.Tárgy : A nyilvánosságra hozott 7 kérdés véleményezése

Az uzsora

A nyilvántartáson alapuló hitelezői követelés a néveleges kockázatokból származó követelés korlátlansága, illetve a deviza alapú pénzügyi termék hazánkban megvalósult elszámolási és árazási gyakorlata miatt, uzsorás. 

 

 

 

KÚRIA
Dr. Wellman György polgári kollégium vezető részére

Falus Zsolt Ferenc
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet
1171 Budapest, Zrinyi utca 121.

Tárgy : A nyilvánosságra hozott 7 kérdés véleményezése

Tisztelt Kúria !

Szeretnénk Önöket a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltés céljából röviden tájékoztatni az Egyesületünk devizahitelezéssel kapcsolatos álláspontjáról, melyeket a nyilvánosságra hozott hét pontból álló kérdéskörre tekintettel alakítottuk ki.

1) Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

- A deviza alapú kölcsönszerződések esetén a hitelezői gyakorlat szerint a kölcsön összegének az adott deviza vételi árfolyam mellett történő nyilvántartásba vétele, majd forintban való folyósítása és a törlesztő részletek devizában történő meghatározása utáni hitelezői követelés alapját, az aktuális deviza eladási árfolyama szerinti forintkövetelés képzi.

Az előállított pénzügyi termék deviza- és kamat kockázatot is tartalmaz, ahol az adott deviza árfolyamának alakulása nyereséget vagy veszteséget jelent az ügyfél számára, pl. a forint erősödése a törlesztő részleteket csökkenti, míg a forint gyengülése a törlesztő részleteket növeli.
A devizahitel szerződés alapján nyilvántartásra került deviza típusa és annak forinthoz való viszonya tovább növeli a kockázatokat pl. a japán jen alapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró vagy a svájci frank alapú hitelezésétől. A japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony, továbbá a jen a hozamkülönbözetre alapozott („carry trade”) ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, ahol a befektetők kockázatvállalási képességének és lehetőségeinek a tőkepiaci mozgások következtében beálló változására, különösen érzékeny a forint/jen árfolyam.

A különböző devizák eltérő típusú és mértékű kockázatokkal rendelkeznek és rendelkeztek. Az euró alapú hitelek kockázataival kapcsolatban meghatározó változást okozott az intervenciós sáv 2008 február 26-i eltörlése, mely időpont előtt a forint árfolyama meghatározott árfolyamsávban mozgott.
Az euró különböző devizákkal szembeni keresztárfolyamain keresztül a forint árfolyamára is kedvező hatást tudott gyakorolni, az intervenciós sáv idején.

A fentiekben előadott rövid véleményünkkel kizárólag arra kívántunk rávilágítani, hogy a deviza és a devizakockázat jelenléte miatt a kölcsön típusú ügylet(ek) kiszélesítése, kibővítése történt, így a polgári törvénykönyv kölcsön ügylet szerinti értelmezést, már nem teszi lehetővé.

2) A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

- A deviza alapú szerződések uzsorás jellegét jelenti, hogy a pénz- és devizapiacokon szakmai ismeretekkel, speciális tapasztalattal rendelkező hitelező, az általa alkalmazott (kamat, díj, költség) árazási feltételeit szakmaiatlan és indokolatlan módon határozta meg. Tapasztalataink alapján a devizahitel szerződések, így a deviza alapú konstrukció kockázatai és előnyei (kamat) között feltűnő az értékaránytalanság, mely jellemzően már szerződéskötéskor fennállt, az árfolyam- és kamat változás ügyfelekkel vállaltatott kockázata korlátlan, míg a forint konstrukcióhoz viszonyított devizahitelek előnyei (kamat) korlátozott mértékűek.
A deviza alapú vagy devizában nyilvántartott szerződésekben a hitelező által alkalmazásra került kamat mérték tisztességessége és tisztességtelensége is vizsgálandó körülmény, az autóhitelezésben jellemzően a mértékadó deviza nemének a feltüntetése mellett 20 % feletti kamat érték felszámítása több mint tisztességtelen, hiszen a devizanem nem meghatározza a kamatot, hanem előállítja az árfolyam kockázatot. A pénzügyi termék arányos vagy aránytalan árazásának a megítélése a laikus pénzügyi fogyasztótól nem elvárható képességeket és ismereteket igényel, ennek megítélése a szakmai felügyeletet ellátó szerv feladata lenne, mely hiányában a pénzügyi szereplők szakmai erőfölény birtokában becsaphatták ügyfeleiket.

A deviza, devizakockázat jelenléte és a termék befektetési jellege miatt a szerződések, akarati hibában is szenvednek.

3) A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

- Az árfolyam- és kamat típusú kockázatok mellett a kockázatkezelési lehetőségekről szóló ügyfél tájékoztatások elmaradásáért a hitelezőket felelősség terheli. A deviza típusú árfolyam- és kamat kockázatok kezelése, határidős- és opciós ügyletek egyidejű alkalmazása mellett olyan módon kivitelezhető, hogy az esetleges árfolyamnyereség realizálásának a lehetősége is megmarad.
A kockázatkezelés egyik lehetőségét jelenti a forintosítás, azaz a nyilvántartásra került deviza típusának a cseréje, tőkecsere.
A szerződéskötéskor kizárólag a deviza konstrukció által előállt alacsony törlesztő részletekre fizetőképes, azonban a forint konstrukció magasabb törlesztő részleteire már szerződéskötéskor sem fizetőképes ügyfélcsoport korlátlan kockázatvállalásáról szóló nyilatkozatainak a közokiratba foglalása, uzsorás magatartás.
Az ügyfél jövedelmi és fedezeti viszonyai, illetve hitelbírálati szempontok alapján meghatározható és meghatározandó egy árfolyamszint, mely felett a hitel fedezetlenné és a törlesztő részletek fizethetetlenné válnak. A pénzügyi fogyasztók védelme szempontjából láthatóan fontos kockázatvállalási kedv és képesség elvárható meghatározása jóval túlmutat a konstrukció ptk. szerinti kölcsön értelmezésén a befektetési típusú szolgáltatás nyújtása keretében történő értékesítési lehetőség irányába.

4) Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

- A deviza alapú hitelezés : A hitelkockázatok átruházására irányuló származtatott eszköz, mely a 2004/39/EK uniós irányelv (MiFID) alapján pénzügyi eszközök között nyilvántartott pénzügyi konstrukció, így kizárólag befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető az ügyfelek számára.

A szerződéskötés után bekövetkező körülményváltozások orvoslása elsősorban nem a bíróság feladata lenne - hiszen a felmérhető és a nem felmérhető kockázatok kezelése a prudens hitelező alapvető kötelessége - az árfolyamváltozás korlátlan terheinek az ügyfél általi viselése vagy éppen mentesítése a szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének egyik következménye lehet.
A hitelkockázatok átruházásán keresztül megvalósult pénzügyi eszköz esetén a hitelező korlátlan kockázatvállalásáról a mi esetünkben nem lehet beszélni, itt az ügyfél kockázatok előállítása hitelezői nyilvántartáson, szerződésen alapul.
Az ügyfelek hitelezői nyilvántartáson alapuló kockázatai névlegesek, valós deviza típusú eszközök hitelezői alkalmazása prudenciális szabályok megsértését jelentené és indokolatlan hitelezői magatartás lenne.

A nyilvántartáson alapuló hitelezői követelés a néveleges kockázatokból származó követelés korlátlansága, illetve a deviza alapú pénzügyi termék hazánkban megvalósult elszámolási és árazási gyakorlata miatt, uzsorás.

5) Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

A polgári törvénykönyv uzsorás szerződésekre vonatkozó része szerinti jogkövetkezmények bírói alkalmazását helyesnek tartjuk.

6) Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

A deviza alapú, vagy devizában nyilvántartott szerződések korlátlan mértékű, azonban névleges kockázatokból származó hitelezői követeléseket állítottak elő, melyből a szerződések uzsora miatti érvénytelensége következik, így a jogkövetkezményeket e szerint kell alkalmazni.

7) Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

Az egyoldalú szerződésmódosítás joga egy prudens hitelező számára a kockázatkezelést jelenti. Az egyoldalúság a szakmai felet általában alappal megillető jogosultság, melynek visszaélésszerű alkalmazása nem megengedhető. Az egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazása a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartása mellett elfogadható.
A deviza alapú hitel kockázatainak a típusa (árfolyam, kamat, díj, költség, CDS/Credit Default Swap : országkockázati felár) miatt a befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó törvényi előírások (Bszt., Tpt.) szerinti ügyfélminősítés (Mifid teszt) szükséges, mert a kockázatok ügyfél általi értékelése és megértése alapvető devizapiaci és pénzpiaci ismeretek hiányában, nem elvárható.

Tisztelettel :Falus Zsolt Ferenc

B.É.CS.

Bp. 2013 december 12.