Címzett:
Európai Bizottság részére
Európai Unió Háza
1024 Budapest, Lövőház u. 35. Fax: (+36 1) 466-4221
E-mail: comm-rep-bud@ec.europa.eu
Feladó:
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet /Egyesület/
1171 Budapest, Zrinyi utca 121.
Tárgy:
Tájékoztatás, figyelemfelhívás a devizahitelezés korlátozása miatt indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban és súlyos jogsérelem bejelentése
Tisztelt Európai Bizottság !
Először meglepődve értesültünk róla különböző médiák interpretálásában, hogy hazánk ellen a devizahitelezés korlátozása miatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság álláspontjának részletesebb megismerése után nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a Bizottság véleménye szerint a fogyasztóvédelmi szabályok szigorításával és más körültekintő hitelbírálati szempontok bevezetésével megoldható, kezelhető a devizában való eladósodás problémája. Az Európai Bizottság állítása szerint tisztában vannak a magyarországi helyzettel, azaz a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért a hazai intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja.
Az Európai Bizottság eljárása sajnálatosan nem nevezhető következetesnek, mivel a kötelezettségszegési eljárás megindításának az indoklásában a Bizottság kifejtette, hogy fogyasztóvédelmi és hitelbírálati szempontok szigorításával kezelhetőnek tartja a további devizában való eladósodást, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a mai napig a deviza típusú szerződésekkel kapcsolatban a magyar lakosság „korlátlan” kockázatvállalása valósul meg. (Mifid EU irányelvvel ellentétesen)
Az Európai Bizottság akaratlanul is megsértette az „Európai Unió Alapjogi Chartájában” foglaltak közül a 38-as cikket, mely a fogyasztók védelméről szól, valamint a 20-as cikket ami a törvény előtti egyenlőséget hivatott biztosítani.
A leendő pénzügyi fogyasztók védelme természetesen Egyesületünk által is elismert és fontos szempont, de az Európai Bizottság megállapításából kitűnik, hogy rendelkezik olyan ismeretekkel, melyek azt igazolják, hogy a korábban értékesítésre került deviza konstrukcióval kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi aggályok léteznek.
Az Európai Bizottság megállapításával és javaslataival indokolatlanul megkülönbözteti a leendő és a korábban szerződő pénzügyi fogyasztókat !
A pénzügyi fogyasztóvédelem szigorításának és a hitelbírálati szempontok bővítési lehetőségének az ajánlásával az Európai Bizottság a korábban keletkező deviza típusú szerződéses viszonyok hiányosságainak a nyilvános felismerését jelenti.
Az Európai Bizottság előtt ismert az olyan pénzügyi eszköz, mely a hitelkockázatok átruházására irányuló származtatott eszköz, mely befektetési típusú ügylet.
A hazai deviza hitelezés során (7000 milliárd forintos nagyságrend) az ügyfelek kockázatvállalási képességének a felmérése, valamint az árfolyam kockázat kezelési lehetőségekről szóló ügyfél tájékoztatás elmaradt !
A hazai devizahitelezés a tőke összegének a devizában való nyilvántartásával valósult meg, közismert tény, hogy a pénzügyi szolgáltatok valós deviza forrás alkalmazása nélkül, mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumokkal állították elő a forrásaikat, jellemzően Fx-swap ügyleteken keresztül. A hazai devizahitel konstrukcióban szereplő deviza létezése névleges.
A hazánkban tevékenykedő pénzügyi szektor minden írott és íratlan szabályt megszegett azzal, hogy azonos kockázati elem (CHF, YEN) és azonos fedezeti típusok (gépjármű, lakóingatlan) mellett nagyarányú hitelezést folytattak (ügyfélcsoportra vonatkozó szabályozás).
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mulasztásával és illetékességének a hiányában gyakorlatilag végignézte a hazai pénzügyi fogyasztók kálváriáját !
A magyar lakosság, azon belül a pénzügyi fogyasztók kiszolgáltatottsága példátlan az egész Európai Unióban, de lehet az egész világon !
A kockázatkezelési lehetőségek eltagadásával, valamint (az ügyfél) kockázatvállalási képesség felmérésének az elmaradásával a pénzügyi fogyasztók szakmai ismereteinek a súlyos kihasználásával létrejött szerződésekkel, gyakorlatilag „uzsorázás” valósult meg Magyarországon !
Itt sajnálatosan, de fel kell hívnom az Európai Bizottság figyelmét arra a tényre ami a Magyar Állam magatartására folyamatosan kiható körülmény, hogy a forint intervenciós sávjának az eltörlése után (2008 február 26.) a Magyar Nemzeti Bank olyan spekulatív befektetéseket hajtott végre a 2008-as EU/IMF megállapodás során folyósításra került 20 milliárd euró felhasználásával, ahol a forint árfolyamának a gyengülése nyereséget, míg a forint erősödése veszteséget eredményezett a Jegybank számára, itt árfolyamnyereségről van szó !
Az EU/IMF források a forint árfolyam ellenes spekulációt finanszírozták !
A mérlegadatok alapján, már 2011-ben 1300 milliárd forint feletti árfolyamnyereséget realizáltak a forint árfolyamának a folyamatos gyengülése miatt.
Az érintett magyar lakosság előtt hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország, azaz a Magyar Állam konszolidációja a hazai lakossági devizahitelezésen keresztül valósult meg !
A Magyar Állam jelenlegi pénzügyi stabilitásához hozzájárult az érintett magyar lakosság deviza konstrukción keresztüli eladósítása, hiszen a tőke nagyarányú szabad áramlása kedvező hatást gyakorolt a teljes hazai gazdaságra (GDP), továbbá a Jegybanki befektetések hozama is rendelkezésre áll. A Növekedési Hitel Program (NHP) 750 milliárd forintnyi forrása - mely 0%-al áll a bankok rendelkezésére - elsődlegesen a Jegybank korábbi elnökének Simor András fentebb részletezett tevékenységének köszönhető. Simor András vagyonszaporulatával kapcsolatban a bennfentesség is felmerül.
Kérem az Európai Bizottságot, hogy jelen megkeresésemben foglaltakkal kapcsolatban álláspontját és a kialakult helyzettel kapcsolatos megoldási javaslatát részletesen kifejteni szíveskedjen, különös tekintettel arra a tényre, hogy az érintett magyar lakosság jelenleg a Magyar Állam által jogfosztott és súlyosan kilátástalan állapotba került!
