kölcsön, hitel < BEFEKTETÉS = KÁRTÉRÍTÉS

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Bszt. 6.§ d, pontja szerint pénzügyi eszköznek minősül az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

A PSZÁF szerint ha egy Termék besorolható a Bszt. 6.§ d, pontjában foglalt pénzügyi eszköz fogalmába, s így befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a Termék olyan, a megszokottól eltérő jellemzőkkel bíró komplexnek minősülő pénzügyi eszköz, melynek ismerete a megcélzott ügyfélcsoporttól nem várható el, s melynek tekintetében az ügyfelek valós igényeinek a felmérésére, a Termékkel összefüggő tájékoztatás teljes körűségére a Társaságnak mind a Termék vonatkozó részletszabályainak kialakításakor, mind annak ügyfelek felé történő értékesítésekor - a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően - kiemelt figyelmet kell fordítania.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban Bszt.) 20. §-a független kockázatkezelési terület felállítását írja elő.

A kockázatkezelés állandó, rendszeres folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:

 
  • A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása
  •  A kockázatok értékelése
  • Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára)
  •  A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása
  • A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése,meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról
  • A válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata
  • Ügyfél minősítési rendszer kialakítása
  • Limitrendszer kialakítása, limitfigyelés, limittúllépés esetére meghatározott intézkedések
  • Kockázatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelemmel kísérése
  • Kockázatkezelési szabályzat aktualizálása
  • Kockázatkezelési szabályzatban meghatározott jelentések készítése

Az ügyfelek kártérítési igényét megalapozza a bankokkal és az állammal szemben, hogy a pénzügyi szektort érintő felügyeleti és törvényi szabályozások nem valósultak meg, valamint a meglévő szabályozások "megkerülésével" történtek a befektetési típusú szerződéskötések, egyértelműen kijelenthető, hogy az elterjedt deviza konstrukció "csak" befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett lett volna alkalmazható.

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.