330/A. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő..
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
A tényállást – amely nem nélkülözte a jogtörténeti előzményeket – a 2008. évi CXV. törvény iktatta a Btk. rendszerébe, majd a Btk. 2011. november 1. napjától hatályos módosítása a tényállást jelentősen megváltoztatta.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a – különböző okokból – kiszolgáltatott helyzetben lévő
személyek vagyoni viszonyai, illetve ezen személyek létfenntartása.
2. A bűncselekmény passzív alanya elvileg bárki lehet, a tényállás azonban szőkíti a passzív alanyok körét a rászorult helyzetben levő személyekre. A „rászorult” kifejezés elsősorban a súlyos anyagi problémákkal küzdő személyekre utal. Noha a szó nyelvtani értelmezéséből nem feltétlenül következik, az alacsony műveltségük, tapasztalatlanságuk, hiszékenységük miatt az átlagosnál könnyebben kihasználható személyeket is célszerű idesorolni.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két eleme:
- különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás megkötése,
- amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele együtt élő
hozzátartozóját, illetve az általa eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki.
A megállapodás lehet az elkövető és a sértett között létrejött bármilyen polgári jogi szerződés és egyéb megállapodás (a leggyakrabban kölcsönszerződés).
A megállapodás elnevezésének nincs jelentősége, azt a büntetőbíróságnak is a tartalma szerint kell megítélnie, így a különböző színlelt szerződések is idetartozhatnak. A megállapodás további jellemzője, hogy uzsorás elemeket tartalmaz, vagyis a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékű. Ez lényegében megegyezik a Ptk-ban szabályozott „feltűnően nagy értékkülönbség” fogalmával (Ptk. 201. § (2) bek.), az eltérő megnevezés az Indokolás szerint azt fejezi ki, hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékének megítélése a büntetőbíróság feladata, amelyről az eset összes körülményét figyelembe véve dönt. Ilyen lehet az irreálisan eltúlzott kamatkikötés, a kölcsönösszeg és a biztosíték értékének feltűnő aránytalansága, adásvételi szerződés esetén az ingatlan értéke és tényleges vételára közötti jelentős különbség, stb.