A BEHAJTÓ CÉG NEM EGYENLŐ A VÉGREHAJTÓVAL!

Behajtó és végrehajtó jogainak különbözőségéről

1. Behajtás


A behajtó nem hatósági személy, a hitelező (bank) megbízása alapján annak nevében jár el, nincs több joga, mint a banknak, vagy a bank ügyvédjének. Szabályos, ha felszólító levelet ír és -amíg el nem tiltottuk- személyesen is keresheti az adóst. A továbbiakban nem zaklathatja az adóst személyesen. Az első alkalommal akár telefonon világosítsuk fel, hogy ne zaklasson, személyesen ne keressen, mert azzal az önbíráskodás bűntettét követi el vagy akár a zsarolás bűntettének is minősülhet és ezért feljelentést teszünk a nyomozóhatóságnál.


Önbíráskodás: Btk. 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
(Ez a kivétel a végrehajtót és a birtokost/használót illeti meg. Tehát nem a tulajdonost!)

Ha az erőszak nem állapítható meg, akkor is zaklatás. Sem a hitelező, sem a behajtó nem jogosult igazoltatni, feltartóztatni, de még a zaklatásra sem..
Zaklatás Btk. 176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.