2014.03.29.Kételkedsz és aggódsz!

Egyszer azt mondta valaki nekem az aggódás a lusta emberek sportja. Milyen igaza volt. Mert azon kívül, hogy mindenben megtalálja azt az egy dolgot, hogy miért nem, azon kívül nem tesz semmit, csak aggódik. Hiszen képtelen a cselekvésre, de nem fizikai vagy szellemi leépülése miatt, hanem a puszta lustaság és a "potyautasként" való élethelyzetében való bekövetkező változásokban bízik.

Félelem köntösébe burkolózva várja a megváltót, a tettek emberét, aki, majd elhozza neki az édes életet, de Ő, az aggódó nem tesz érte semmi. Csak reklamál, reményét vagy csalódottságát képes kinyilvánítani, de tenni nem akar. Bírál és ostoroz, fotelja kényelméből, otthonának védelemből, melyet már akkor elvesztett, amikor tollat ragadott és egy családi fészek reményében aláírta az uzsorásnak diktátumát.

Tisztátalan, becstelen, erőfölényben, de tudásban már nem haladnak meg minket ellenérdekeltjeink, csak az aggódók táborában bízhatnak, hiszen fogytán levegő . A botornak pedig csak fel kellene emelkednie, nem várni a csodatévőt, ütni-vágni a tevőleges szándéktól vezérlőt.

Az aggódó, nem tesz mást csak reményt keres, szurkol, ha pofán vágják, szembe köpik sem fordít hátat, hanem megértően megjegyzi a másik orcám tiszta maradt.

De egyet véssen jól mindenki az agyacskájába: az Én gyermekemnek nem fog könny csordulni az orcáján, mert elvették otthonát, szétszakították családunk vagy éppen uzsorásaink fenyegetnek. Mert nincs olyan hatalom vagy erő, mely meghátrálásra, megalkuvásra bírna vagy éppen térdre tudna kényszeríteni.

Én soha nem meggyőzni, álláspontomat ráerőltetni kívánom, akkor, amikor érvelek, hanem csak tájékoztatni, mert hiszem, hogy a tudás felemel, védelmet biztosít és erősebbé tesz, az önvédelem alapja.

Azért, hogy a lakosság tájékozott és önvédelemre képes állapotba kerüljön, Mi családjainktól vesszük el az időt, a kasszából a forrást, hogy Ti aggódók otthonaitokból, mely soha nem volt birtokotokban, bírálhassatok, vagy éppen rágalmazzatok, kritizáljatok. De mikor tettétek fel magatoknak a kérdést: én mit tettem azért, hogy megváltoztassam a folytatokat?

Mitől rettegek Én, akkor kérdezhetnétek? Attól, ha elbukom, gyermekem, leendő unokám könnyes arcát nézve, majd szem le sütve, számot kellene adnom, arról, miért nem tettem meg mindent védelmük érdekében.

Grell Antal
B.É.CS.