2013.09.23.A potyautas álláspontja I.rész
A devizahitelezés megoldásával kapcsolatban, bizonyos esetekben felmerül az „államcsőd”, valamint a „forint árfolyamának a szétverése”, mint következmény. Az „államcsőd” kifejezés egy Kúriai perrel (az árfolyamrés költség, nem költség… így szerepeltetni kell e a szerződésben) kapcsolatban, ahol az ügyfél „várt” pernyertessége esetére hangzott el dr. Szász Károlytól a pénzügyi felügyelet elnökétől, továbbá ha egyszerre kerülne sor a devizahitelek forintosításra, akkor a „forint árfolyamának a szétverése” előfordulhat, állította Patai Mihály, aki az UniCredit Bank és a Bankszövetség elnöke is egy személyben.
A devizahiteles érdekvédelem jelentős részének a tevékenysége kizárólag a devizahiteles szerződéses viszony érvénytelenségének (semmisségének) a megállapítására utazik. Ezekkel az a baj, hogy az egyéni ügyfél képviselete mellett, az ügyfélcsoport (devizahitelesek közössége) képviselete elmarad… valamint egyéni pozicionálás (megélhetési politikus) figyelhető meg és kisajátítását szeretnék egyesek az érdekvédelemnek.
A hazai típusú devizahitelezés hátrányainak emlegetése és károsultjainak a folyamatos képviselete mellett, általában elmaradnak vagy inkább elsikkadnak az előnyök, valamint a haszonélvezői kör bemutatása… több részletben én megkísérlem kifejteni és a valós képet bemutatni a hazai típusú devizahitelezésről.
A hazai pénzügyi szektor felelőssége vitathatatlan tény, azonban ez a helyzet nem önálló felelőssége a bankoknak…
A jelenlegi helyzetben beszélni kell arról, hogy akár mulasztása révén, vagy tevékenysége során jelentős felelőssége van a Magyar Államnak, a Magyar Nemzeti Banknak, illetve az Országgyűlés egészének.
A tisztességes, méltányos és arányos megoldás akadálya az Állami felelősség elismerésének, beismerésének a hiánya !
A devizahitelezés széles körben való és nagyarányú elterjesztése, elterjedése 2006-tól történt.
A devizahitel konstrukción keresztül előállított rendkívül alacsony törlesztő részletek, „kiszorították” a piacról a „szembeötlően” kedvezőtlenné vált kamatozású forint konstrukciót. Nyilvánvaló, hogy a szerződéskötéskor kihelyezésre került összegekre, az ügyfelek jelentős része kizárólag a deviza konstrukció alkalmazása során előállt alacsony „induló” törlesztő részletek mellett volt hitelezhető, míg a forint konstrukció magasabb törlesztő részletei mellett már hitelfelvételkor sem.
Értelmezhetetlen számomra tehát az a Kormányzati álláspont, hogy „nem járhatnak jobban a devizahitelesek, mint a forinthitelesek”, hiszen a nem is lehettek volna a devizahitelesek forinthitelesek, eleve a magasabb induló törlesztő részletek (forint alapon) és hitelbírálati szempontok alapján.
Az ügyfelek felelőssége az ügyfélcsoport kialakulásáért
A dr. Szász és Patai álláspontok szerint, államcsőd és a forint bedőlése lehet a jelenlegi helyzet megoldásának a következménye. A rendszer - és nemzetbiztonsági kockázatot a devizahiteles ügyfélcsoport mérete okozza. Ennek a kialakulásáért éppen felelősség terheli a pénzügyi felügyeletet és a bankszövetségbe tömörült pénzügyi szolgáltatókat.
Érdekes, hogy a kockázatokra történő figyelemfelhívás során a kockázatokkal éppen a pénzügyi szektor nem számolt ?
-A lehetetlenülés, a fizetésképtelenség, a fedezetlenség egy árfolyam értéknél mindenkinél bekövetkezik, ezért a konstrukciónak árfolyamfüggősége van.
A pénzügyi szektor ilyen hatalmas méretű ügyfélcsoporttal szemben vállalt devizakitettsége prudenciális szempontok alapján is „kizárható”, mert az árfolyam kedvezőtlen alakulásával egyidejűleg, az ügyfél fizetésképtelenségét hamar fedezetlenség is követi. A deviza árfolyamok változásából adódó kockázatokat a bankok fedezték, kezelték.
Az ügyfélcsoport kialakulásáért nem vonható az ügyfél felelősségre, az egyénnek egyáltalán nincs ráhatása a pénzügyi szolgáltató tevékenységére, korlátozására, azonban az ügyfélcsoport kialakulásának óriási jelentősége van.
A hitel és kölcsön fedezeti típusok közül az ingó (gépjármű) és az ingatlan vagyon vonatkozásában bekövetkezett elértéktelenedés oka, hogy az ügyfelek fizetésképtelensége az árfolyam kedvezőtlen alakulásával egyidejűleg következett be, így a fedezetek hitelező általi „elvételére” is egyidejűleg kerül(t) sor.
Az ügyfélcsoport kialakulása miatti kockázatokról és következményekről szóló tájékoztatásokra nem került sor.
A különböző állami mentőcsomagok, „csak” megkísérelték enyhíteni az ügyfélcsoport miatt kialakult következményeket. A végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetésével vagy az egyéni hitel könnyítő megoldások, átütemezés is ezt a célt szolgálta.
Felmerül, hogy a kockázatkezelési lehetőségekről szóló tájékoztatások „tudatos” mellőzése a lakossági ügyfelek tekintetében, lehet éppen az ügyfélcsoport mérete miatt maradt el, mivel nem kívántak a pénzügyi szolgáltatók és a pénzügyi felügyelet, egy tudatos spekuláns, „befektetői ügyfélcsoportot” létrehozni. Emlékeztetőül jegyzem meg, hogy az Önkormányzati szerződések külön „kockázatkezelési szabályzattal” rendelkeztek.
A szerződéses viszony egészen 2009 márciusáig „korlátlanul” módosítható volt a pénzügyi szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező fél (Bank) számára, ezen időpont után csak a kamat, díj, költség vonatkozásában módosítható a szerződés egyoldalúan kedvezőtlenül az ügyfél számára.
Itt az Országgyűlés, mint jogalkotó… mintha megakasztani igyekezett volna a lehetséges kockázatkezelési folyamatot, mely a hitelek „forintosítását” is jelenthetné a nyilvántartásra került deviza nemének a megváltoztatásán keresztül önállóan a pénzügyi szolgáltatók által. A Bankszövetségnek jegyzőkönyvben rögzített álláspontja, azaz kifogása az egyoldalú szerződésmódosítás törvényi korlátozása miatt, hogy „az önálló szerződésmódosítás lehetősége egy prudens pénzügyi intézmény számára a kockázatkezelést jelenti”.
A forintosítás elsőre kedvezőtlennek tűnő racionális kockázatkezelési lehetőség, ha erre időben kerül sor. Az ügyfél teljesítőképességének elvesztése és lehetetlenülése után, már idő utáni „hamis” megoldás.
Az ügyfélcsoport tagjai együttesen jogosultak a deviza konstrukció kedvezőtlenné alakulása miatt megoldásra, azonban az ügyfélcsoport mérete láthatóan se korábban, se jelenleg ezt nem teszi lehetővé.
A devizahiteles ügyfélcsoport kialakulása a fentiek szerint a teljes pénzügyi szektor és a Magyar Állam kártérítési felelősségét alapozza meg.
A Magyar Állam felelőssége a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége miatt hatványozott.
Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.
Bp. 2013 szeptember 22.