„…patakokban folyik a vér, melyet a Magyar Állam telhetetlen nyereségvágya megkövetelt eddig.”

A 2012-ben életre kelt Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet, egyszerűbben B.É.CS.  „devizahitellel” kapcsolatos közleményeit lapunkban többször közzé tettük. Most a szervezet vezetőjével, Grell Antallal készítettünk hosszabb interjút. Első részét olvashatják alább.

- Honlapjukon és Facebook oldalukon szinte naponta olvashatjuk a „Devizahitel”-t leleplező, és a most már bátran bűncselekménynek nevezhető nemzeti tragédiánkat feltároló írásait. Állítja: a Magyar Állam rátámadt a saját polgáraira. Mielőtt bele mennénk, árulja el, mit kell tudnunk önről?

- 2006-ig éltem én is hétköznapi életemet a Komárom-Esztergom Megyei Oroszlány városában. Tizenegy éve élünk boldog házasságban, szerető feleségemmel, aki megajándékozott egy gyönyörű kislány gyermekkel. Mint mindenkinek, nekem sem volt más lehetőségem, egy multi cégnél alulról kezdve, sokat tanulva középvezetői szintet elérve próbáltunk talpon maradni. A 2006-os dátumot azért tartom fontosnak megemlíteni, mert abban az évben történt események és sajtótudósítások ébresztettek rá, hogy nem mindent kell elsőre elfogadni, amit közöl, vagy éppen közölni szándékoznak. Igazság szerint nevezhetnénk egyfajta öntudat-ébredésnek, mely fokozatosan arra ösztönzött, hogy a lehető legjobban a "színfalak" mögé is betekintsek. Minél jobban felnyílt a szemem - először saját szűk környezetemben -, annál nagyobb késztetést éreztem, hogy valamit tennem kell. Ez a tenni akarás és az átlagemberénél többszörösével megáldott igazságérzetemnek köszönhetem, hogy rátaláltam 2011-ben Falus Zsolt Ferencre és az általa életre keltett Bankcsapda Facebook – csoportra. Emlékszem, a családom azt hitte megbolondultam, mert napokig "bezárkózva" az egyik szobába, saját szerződésünkkel a kezembe és egy Zsolttal készült, gazdasági rádióban elhangzott interjú társaságában kezdtem el felkészülni saját családom megvédésére. Ha emlékeim nem csalnak, két nap múlva, kialvatlanul, étlen, szomjan kitörő örömmel és felmérhetetlen dühvel zúdítottam családomra: átvertek minket is! Soha nem fogom elfelejteni 2012. június 17-ét, amikor Szigetszentmiklóson, személyesen találkoztam Falus Zsolt Ferenccel, Mácsai Rozáliával, Dömös Imrével, majd egy kis idővel később Falus Ferenccel, Zsolt édesapjával Akkora igazából már közel egy éve az arcos-könyvben (Facebook) rengeteget értekeztünk. Így szinte hiába ez volt az első személyes találkozás, régi jó barátokként üdvözöltük egymást. Az egyre több információ és aggálytalan tartalmú tényközlő okiratok birtokában, rá kellett döbbenünk, hogy az egyén ki van szolgáltatva, ezért döntöttünk úgy, hogy egy szintet lépve az érdekvédelem területén, egyesületi formában kívánunk fellépni a pénzintézetekkel szemben. Mára már tudjuk, hogy a Magyar Állammal kerültünk szembe. Így az IMF tárgyalás után még 2012-ben életre keltettünk a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezetet, egyszerűbben B.É.CS.-et.

- Közben kilépett a Jobbikból… miért?

- Mint már korábban megemlítettem a 2006-os események elindítottak bennem egy folyamatot, egy tenni akarási kényszert. Ezért különböző, kezdetben internetes felületeken kezdtem el egyre erőteljesebben reagálni a környezetemben zajló folyamatokra. 2009-ben fel is figyeltek rá és kapcsolatba is léptek velem. Ugyanolyanok voltak, mint én: tenni akaró, többségében jóindulattól, jó adag hittel és nem kevesebb naivitással megáldott emberek. Be is kapcsolódtam a 2010-es országgyűlési, majd önkormányzati kampányba, mely utóbbin, már képviselő jelöltként indultam. Nem volt semmilyen politikai, vagy épen médiában szerzett tapasztalatom, sem rutinom. Akkor azt gondoltam elegendő kiállni, kimondani és meg fogjuk kapni a lehetőséget a lakosságtól. Mivel nem pártiskolákban képeztek, ezért nagyobb volt a lelkesedés, és annál degradálóbb a valóság. De egy ember nem attól lesz megtörhetetlen, azaz jó szellemi vagy éppen gyakorlatias vezető, ha mindig, győzelmet, győzelemre halmoz. Ahhoz, hogy valaki igazán kitartó és eltántoríthatatlanná váljon, szükséges megtapasztalni a kudarcot is. Mert, ha a legnagyobb "pofon" után is képes felállni, azzal tudja a legjobban üzenni, bizonyítani szavak nélkül is erősebb vagyok, mint valaha. De visszatérve, nem váltam be, nem vagyok alkalmas pártkatonának. Értem én a stratégiai lépések fontosságát, de elfogadhatatlannak tartom az időzítés, és az érdekek, mentén való politikai beavatkozásokat. Közérthetően: nem tudom elfogadni, hogy felülírhatja az igazságot a pártérdek, vagy ahhoz köthető érdekek. A Jobbik elvesztette mozgalmi jellegét, akármennyire is próbálja Gábor ezt tagadni. Ami pedig a legnagyobb csalódás volt számomra, mely meghatározta döntésemet is, hogy kilépek a pártból, az egy 2011-es rendvédelmi kabineti ülés volt. Akkor már egyre többet lehetet hallani öngyilkosságokról, melyet kilátástalan emberek követtek el a kifizethetetlen "hiteleik" miatt. Hiába kardoskodtam, hogy azonnal és haladéktalanul közbe kell avatkozni, a 2010-es választásokon elszenvedett kudarcot nem tudta feldolgozni a párt. Akkor – s ez szubjektív véleményem - tehetetlen, saját sebeiket nyalogató, szerencsétlen, embereknek tűntek nekem. Ami pedig megdöbbentett, hogy csak egy bizonyos pontig hajlandóak elmenni. Azóta az is kiderül, hogy a Magyar Állam ellen pedig ideológiai okokra hivatkozva, még a lakosság védelmében sem hajlandóak fellépni. A megoldási javaslataik pedig hűen tükrözik is ezt, hiszen a felvételkori árfolyamon való forintosítás ajánlatukkal tele akarják tömni az elkövetői szektor zsebeit. Az nagyon kevés, hogy nem annyira, mint a Fidesz.

- Eredendően is a devizahitelesek védelme volt a cél?

- Erre kérdésre nagyon egyszerű a válasz. De ehhez tudni kell a B.É.CS.- ről, hogy nem - és nem kívánok senkinek a lelki világába beletaposni - egyszerűen egy civil szervezet. A szervezeten belül működik egy Tényfeltáró és Oknyomozó-csoport is. Róluk kevés szó esik, hiszen az általuk feltárt és begyűjtött információk, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokra alapozza az Elnökség a lakossági tájékoztatást. Nem is kívánom beazonosítani őket, elegendő azt tudni, hogy létezik, professzionális munkával és megfeszített munkatempóban végzik tevékenységüket. Felvállaltam a csoport vezetését, hiszen a birtokunkba került információkat fel kell dolgozni és az Elnökségnek, stratégiai lépések ajánlásával rendelkezésére bocsátjuk. De nem megkerülve a kérdést, ma azt választ tudom adni, hogy eredendően a devizában való nyilvántarthatóság felszámolására alakult az Egyesület, hiszen a cél hozott létre minket! Mára már látva az élet más területein való jogfosztott állapotokat, kísérletet teszünk egy átfogó fogyasztóvédelmi szervezet megteremtésére.
Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy nem tudom elképzelni egy olyan emberről, aki nem érintett, saját bőrén nem tapasztalja a devizában való nyilvántarthatóság napi szinten való fenyegetettségét, szerintem képtelen a valós megoldások mentén gondolkodni.

- Falus Zsolttal milyen az együttműködés?

- Zsolttal, hamar megtaláltuk a közös hangnemet. Azt mondhatom, hogy szinte egy rúgóra jár az agyunk. Amit én személyesen is köszönhetek neki, a mérhetetlen önzetlenség és türelem, mellyel segített elindulni. Én nem tagadom, nem készültem soha pénzügyi pályára. Sőt egyenesen kinevettem volna bárkit, ha azt mondta volna évekkel ez előtt, hogy pénzügyi mérnöki és bank-szakjogász szinten kell foglalkoznom a "devizahitelekkel". Mentorálasával, napi 12-15 óra folyamatos tanulással, tanulmányok, okiratok, PTK, BTK, Banküzem stb. négy év alatt egyetem látogatása nélkül, el lehet jutni erre a szintre. De azt is ki kell emelnem, hogy amit feltártunk, azt nem oktatják, hanem csak és kizárólag a bennfentesek szűk köre tudja, alkalmazza. Ennek a tömérdek információnak az elsajátításához iszonyatos erejű motiváció szükséges. Nekem, látva kiszolgáltatott, védtelen családomat, elegendő muníciót adott a tanulni akaráshoz. Erre szoktam mondani az önvédelem képessége csodákra képes. Ezt képességet köszönhetem Zsoltnak!  Azt tudom mondani, kevés emberre bíznám rá magam és családom életét, ő ilyen ember! Szerintem ezzel mindent elmondtam.

- Mekkora tábora, ügyfélköre van jelenleg a Bankcsapdának?

- Jelenleg arról tudok beszámolni, hogy közel ötezer családdal tarjuk közvetlenül napi szinten a kapcsolatot, természetesen a tagság ennél kevesebb. De egyre fokozódik az ügyfelek aktivitása, és lassan, de biztosan növekszik szervezetünk is, Az egyedi ügyek kezelése az óriási korlátokat kapacitásbeli korlátokat szab. Ezért is szorgalmazzuk az átfogó megoldást, mert azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy csak azért valakit meg lehet lopni, kizsákmányolni, mert időben és térben nem volt megfelelő helyen. Ráadásul anyagi helyzete miatt sérül jogorvoslati lehetősége bárkinek is.

- Magyarországon nagyon gyenge a civil szféra önszerveződése, összefogása, ti tudtatok-e valamiféle összefogást elérni?

- A kezdet kezdetén, azaz Egyesület életre keltésének pillanatában már tudtuk, hogy kikkel, milyen érdekkel kerültünk szembe. Azt is elárulhatom, hogy kezdet-kezdetén riadalommal töltött el minket, hogy nem csak a pénzintézetekkel állunk szemben. Tehát az ügyfél, lehet, hogy csak egy otthont akart teremteni magának és családja részére, de azt nagyon nehéz megemészteni, megérteni, hogy mindenki csak egy eszköz volt az államcsőd elkerüléséhez. Nem kevesebbről van szó, mint nemzetközi, azaz az Európai Közösség fedezetével, (jegybankkartell) a Magyar Állam teljes képviselete tudtával, megalkuvásával, felelősségének elkerülése miatt hajthatták végre mindazt, mely 2008 óta szedi áldozatait. Igazság szerint igénybe vettek Magyarországra egy pénzügyi fegyvert, mely az atomfegyverhez hasonlóan a bevetést követően is "sugároz", öl. Azért van nagyon nehéz dolgunk, hiszen a Magyar Állam ügynökökkel kívánta és kívánja kockázatkezelni a devizában nyilvántartott társadalmi réteget. Naivitás lenne részemről azt kijelenteni,hogy mindenki szeret minket, sőt vannak, akik egyenesen gyűlölettel tekintenek tevékenységünkre. De minek is köszönhető ez a mérhetetlen gyűlölet? Honlapunkon számtalan tájékoztatást tettünk közzé, melyért nem kértünk súlyos tízezreket, százezreket. A legaljasabb dolog, melyet elkövettek egyesek, hogy a közzé tett anyagainkat elkezdték árulni azoknak, akik nem velünk vették fel a kapcsolatot először.

- Az ember azt hinné, van határa az aljasságnak…

- Hát, ehhez utaznunk kell az időben. 2011 előtt, míg a Bankcsapda nem létezett, bizonyíthatott és bizonyított is az ügyvédi, jogászi, közjegyzői, közgazdászi szektorok. Viszont nagyon jól megéltek belőle. Állandóan azt hallom, hogy sikereket értek el, de azt soha, mennyi volt a bukott per, és hány ítélet született, mely jogerőssé vált, nem utolsó sorban az ügyfél győzelmével végződött? Alapvető probléma az egység megteremtésének gátja a Bankcsapda és a többi szervezet között, pontosan az átfogó megoldás ösztönzésének hiánya. Amióta elkezdtük tevékenységünket, az átfogó lépéssorozat, mely gyors lépésekkel, mindenkinek igazságot szolgáltatva és megoldva élethelyzetét álláspontunkhoz nem találtunk partnereket. Sem politikai, sem pedig civil szervezetek részéről. De ezt nem leplezték, hiszen az elhíresült teadélutánok, melyeket "devizahiteles" kerekasztalnak neveztek, szembesítettek vele. Szinte beleégtek tudatomba Damm Varga Andrea szavai: "ha így gondoljátok, és nem vagytok semmilyen kompromisszumra hajlandóak, akkor soha nem fogtok sehonnan támogatást kapni, magatokra maradtok, mert álláspontotokat senki nem fogja felvállalni, támogatni" Milyen érdekes, már a kerekasztaloknál lebegtetve volt a forintosítás, hogy egységben támogassa minden szervezet. Na de mindegy, ez mára már történelem, de magunkra maradtunk, vagy mégsem, de erről még nem kívánok többet mondani.

- Kár lenn tagadni, mára a magyar társadalom is megosztott, naiv, hiszékeny, és megfélemlített. Mikor és hogyan teremhető meg az egység?

- Határozottan kijelenthetem, hogy akkor és csak akkor teremthető meg az egység, ha most mindenki jelképesen hátralép egyet. Nem lehet semmilyen eredményt elérni úgy, hogy ahány szervezet, annyi álláspont. Ez csak az ügynöki tevékenységet erősíti és elódázza a megoldást. Sokkal kevesebb konfliktus lenne, ha nem azt keresnék az emberek, hogy kinek van igaza, hanem azt, mi az igazság! Én nem szervezetek első embereinek kiegyezésében, hanem a lakosság elköteleződésében látom az összefogás lehetőségét. Mint ahogy mindig felhívom tagjaink figyelmét arra, hogy mi soha nem a meggyőzést, hanem a tájékoztatást tartjuk fontosnak és elsődleges szempontnak. Hiszen, ha az egyén saját döntése alapján kiáll önmagáért, akkor mellénk fog állni, és kitartani a végsőkig. Ha valakire ráerőltetjük akaratunkat, akkor azonnal és haladéktalanul a megoldási receptet kezdi követelni, ahelyett, hogy kicsit képezve önmagát, meg akarná érteni a számára kialakított környezetet. Azt látom, hogy minket soha nem az állam vagy a bankszektor támad, hanem azok, akik állítólag ugyanazért küzdenek, mint mi, amúgy a legtöbb kárt okozva, a morális válsághoz nagyban hozzájárul ez a tevékenységük. Én meg vagyok győződve arról, hogy, ha következetesen képviseljük álláspontunkat - ami 2011 óta nem változott -, akkor az össze kell, kovácsolja egy tömbbé sorstársainkat. A kérdés csak az, ez mennyi időt és áldozatot. követel még a magyar társadalomtól?

- Találkozott az IMF delegációval, mi a véleménye róluk, sikerült-e s ha igen, mit sikerült elérni velük?

- 2013 januárjában jött létre a találkozó, mely másfélórás tárgyalássá bontakozott ki. A megdöbbenést és a figyelmet azzal érdemeltük ki a valutaalap részéről, hogy nem a pénzügyi körökből, nem az általuk megszokott környezetből érkeztünk. Nehezen dolgozták azt fel, hogy egyszerű halandó képes volt kirakni azt a mozaikot, melyet pénzügyi mérnökök és csak egy szűk bennfentes réteg tudott, és nem utolsó sorban melynek titokban tartásáért mindent megtettek. El is hangzott a kérdés: hogy mivel foglalkozunk a civil életben, azaz mi a polgári foglalkozásunk, hogy jegybanki mérlegadatok és IMF tanulmányok olvasására van időnk? Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tárgyalás óta, még több bizonyíték áll rendelkezésünkre, mellyel sarokba szorítható lenne a valutaalap. E pillanatban pont ezért nem látom reális esélyét egy újabb találkozónak, de azt nem mondom, hogy lehetetlen.  Azt már nagyon is értjük, hogy a Magyar Államnak miért volt nagyon fontos a csak kommunikációs trükk, hogy kizavarták Magyarországról az IMF-t, hiszen ez egy szemenszedett hazugság. A tárgyalás nem volt eredménytelen, de azt sem mondható, hogy az teljesült, ami ott elhangzott. Pedig abban egyetértettünk a valutaalappal, hogy másfélmillió kereset kivitelezhetetlen. Mára látjuk, hogy az átadott dokumentumok alapján lépéskényszerbe került. de beavatkozott a Magyar Állam és láthatjuk, érezhetjük, hogyan! Nem erről volt szó! Hazudnék, ha azt mondanám nem gondoltam, akkor úgy, abban a pillanatban, hogy a valutaalap után a magyar kormány azonnal és haladéktalanul megkezdi az egyeztetéseket Egyesületünkkel. A Magyar Állam a lakosságtól ellopott biztosítási dollár milliárdokkal páváskodik a devizában nyilvántartott lakosság felett.

- Ha röviden kell összefoglalni a lényeget: hogy, hol áll most a „devizahitelezés” álnevű nemzetgyilkosság elleni harc, és mivel tudja bíztatni az elkeseredetteket?

- Nagyon nehéz és szinte lehetetlen feladatnak tűnhet, jogos felháborodásra bírni a magyar társadalom azon rétegét, akiket napi szinten, aláztak, degradáltak, felelőtlennek, nyerészkedőnek, szinte idiótának nevezett a társadalom azon rétege, akik nem érintettek közvetlenül, miközben az önkormányzati devizakötvény kibocsátás ugyanezen pénzügyi termékre alapoz, csak másnak nevezve. Egyetlen különbséggel, hogy az önkormányzatokat tájékoztatták a kockázatkezelési lehetőségekre. Közérthetően elmondták a pénzügyi biztossági tagoknak, példákon keresztül szemléltetve, hogy mekkora forintgyengülésnél, mekkora árfolyamnyereségre tesznek szert. Önmagában a lakossági szerződéseknél az árfolyamváltozás, az nem nyereség és nem is veszteség ennél a pénzügyi konstrukciónál, viszont, ha a pénzintézetek megfizettetik, az puszta haszoneleme, uzsora eleme a szerződéseknek.

- Ha uzsora, akkor az bűncselekmény… Megérhetjük, hogy az igazi felelősöket bíróság elé kerülnek?

- 2014 évben sikeresen zártunk le egy újabb nyomozati szakaszt, mely alapjaiban képes megrengetni a "devizahitelezésről" köztudatban kialakított képet. Okirati tények szerint megindítható számos érinthetetlennek hitt pénzügyi és politikai közéleti szereplő ellen a büntetőeljárás. A bizonyítékok minden érintet félnél megtalálhatók, a kérdés, kezdenek-e vele bármit is? Az ügy súlya és az érintettek, azaz elkövetői kör a legmagasabb szintekig elér. Volt pénzügyminiszterek, miniszterelnökök, jegybankelnökök felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Félreértés ne essék nem politikai hókabóka, hanem a büntetőjogi felelősségük megállapítható. A fentiek alapján elfogadhatatlan az, hogy "Egyesek" követelik a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, de nem tudják garantálni az érintett személyek és családjaik biztonságát. Azt is meg kell említenem, hogy egyesületünk elnöksége az összes párt elnökével személyes találkozást követően, tájékoztattuk őket a feltárt eredményeinkről. Sőt interpellációkat fogalmaztunk meg egyes képviselőknek, hogy elhangozhasson az igazság a parlament falain belül is, de nem történt meg.

- Pedig állítólag parlamentáris demokráciában élünk…

- Vagyis annak nevezett valamiben, mely szerintem megbukott, a devizában nyilvántartott, társadalmi réteg magára maradt. Lehet ugyan bizakodni perekben, ügyészségben, unióban, tárgyalásokban, de ha így megy tovább minden, akkor nem érjük meg a végeredményt!  Aki hozzánk fordul, biztos lehet benne, hogy a lehető legerősebb pozícióba tudjuk hozni pénzintézetével szemben, de mi sem vagyunk mindenhatók. Mivel sok a gibic, a lakosság pénzügyi ismerete pedig a nullához közeli, vannak olyanok, akik már szinte menthetetlen állapotban találnak ránk. Nekik először is azt tudom ajánlani, hogy a kifizetett súlyos összegeket követeljék vissza az álképviseletektől és személyektől.  

- És még jó, ha csak követelnek, békésen, csendben…

- Tartok tőle, hogy egy iszonyatos, pattanásig feszült helyzetben van a társadalom. A mostani elszámolási tájékoztatók elindíthatnak egy folyamatot, mely a polgári engedetlenségen túl fog mutatni. Mert most fognak az ügyfelek az ígéretek helyett a puszta valósággal, kőkemény számokban és uzsorázható évtizedekkel szembesülni. A mai napig 4500 áldozatot, 4000.000 ellehetetlenült embert követelt ez a pénzügyi környezet. Tehát kijelenthetjük, hogy patakokban folyik a vér, melyet a Magyar Állam telhetetlen nyereségvágya megkövetelt eddig. Nem elég. Lehetséges még több vérre van szükség, egy áttörő megoldáshoz. Sajnos a puszta tény ez. Ideje lenne felébredni. Még mindig remélem, hogy képes a magyar társadalom az önvédelemre. Nem vesztette el teljesen képességét arra, hogy kiálljon önmagáért. De ehhez le kell vetkőznie, az ideológiai, szimpátia, az ilyen-olyan oldaliságból fakadó korlátait, és egy tömbé kovácsolódva ki kell, álljon jogainkért. Azt nem tudom megmondani, hogy erre ma van-e reális esély. Azt tudom csak határozottan kijelenteni, hogy addig, míg szikráját is látjuk annak, hogy átfogó megoldást el tudjuk fogadtatni a Bankcsapdát nem állíthatja meg senki és semmi. De tevékenységünk eredményességéhez, folyamatok felgyorsításához szükségünk lenne többszázezres társadalmi támogatottságra. Akkor egyszer kellene megmutatnunk erőnket. Mert ötezer, tízezer, ember miatt nem fogják bevallani az államcsődöt, és nem kerülnek oda az elkövetők, ahová valók, a börtönbe!

Soha nem kértem ilyet senkitől, de most tisztelettel kérek minden szervezetett, magánszemélyt, sorstársainkat, hogy sorakozzanak fel mögénk, támogassanak - ha ez nem lehetséges, akkor legalább ne akadályozzanak -, a biztosítási azaz AIG botrány kirobbantásának érdekében.

 

Tisztelettel:
Grell Antal
B.É.CS.

forrás:www.pecsitukor.hu/cimlap