PBT-hez fordulást az alábbi észrevételekkel javaslom...
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
ha a fogyasztó a békéltető testület illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
-a fogyasztó nyilatkozatát, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését,
-a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,
a testület döntésére irányuló indítványt.
Tisztelt Testület !
Az ügyben más békéltető testület vagy közvetítői és polgári peres eljárást nem indítottam, továbbá a pénzügyi intézménnyel a vitás ügy rendezését megkíséreltem de az eredménytelen volt.
A banknak a korlátlan árfolyam felszámítási jogosultságát vitatom, egy prudens pénzügyi intézmény ha egyoldalúságot kap, akkor időnként kockázatkezeléssel élnie kell. Az árfolyam kockázatainak kezelésére számos pénzügyi eszköz létezik, ezzel a korlátlan kockázatvállalás megakadályozható.
A konstrukció lényege az ügyletben szereplő deviza, esetünkben a svájci frank CHF névlegessége. A kedvezőbb kamat előállításának egy módszere (kamatswap) a tőke tartozás adott devizában történő nyilvántartása, mely deviza nem kell azonos legyen a forrás devizával, ezt a szerződésünk a bankrészére kötelezettségként nem is tartalmazza. Az ügylet forrás deviza neme lehet forint vagy euró is. Az árfolyam korlátlan felszámításával a pénzintézetnek árfolyamnyeresége keletkezik, sajnálatosan a jelentős forintgyengülés jelentős árfolyamnyereséget eredményez.
A bank kockázatokról szóló tájékoztatásai nem tartalmazzák azok névlegességét, csak valós deviza forrás, valós deviza kitettség eredményezhet valós deviza árfolyam kockázatot. A névleges kockázatot valós kockázattá alakította a bank a szerződéses gyakorlata alapján.
A tőketartozás devizában történő nyilvántartásának árfolyamfüggősége van, egy adott árfolyam mellett a hitel fedezetlenné és fizethetetlenné válik. Fontos szempont kell legyen a hitelösszeg- fedezeti arány, valamint a jövedelem – törlesztő részlet arány. A konstrukció árfolyamfüggőségről szóló tájékoztatások is elmaradtak, korlátlan kockázatvállalás csak korlátlan teljesítőképesség esetén elvárható.
Az árfolyam kockázat kezelésére szolgáló pénzügyi lehetőség a csereügylet, határidős csereügylet, nyilvántartási tőkecsere, konverzió stb. sajnálatosan vélelmeznem kell, hogy a kockázatkezelése a nyilvántartott deviza összegnek megtörtént, csak velünk szemben ez nem került érvényesítésre.
A deviza tőke tartozás nyilvántartásra szerződtünk, ahol a pénzügyi intézmény amellett, hogy elhallgatta a kockázatkezelési lehetőségeket a deviza tőke nyilvántartásommal is visszaélhetett, oly módon, hogy a tartozásom deviza összegének (végrehajtott kockázatkezelés során) csökkenését nem követte a bank követelésnek az összege, ezzel mérlegen belül nyereséget állított elő saját maga számára.