Az RTL Klub igazoltan átvette tiltakozásomat a műsor tartalmával kapcsolatban, mellőzi a választ, ezért hatósági eljárást indítottam, valamint "becsületsértés" miatt feljelentést teszek
Címzett :
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
Levélcím: 1525 Budapest Pf. 75
Feladó :
Falus Zsolt Ferenc
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet
/ Egyesületi bejegyzése folyamatban /
Tárgy :
Hatósági eljárás kezdeményezése iránti kérelem
RTL klub „Házon kívül” c. műsor 2012 október 17.-i adása
Tisztelt Címzett !
Korábban elektronikus levélben kértem, kezdeményeztem eljárásukat az általam kifogásolt médiatartalommal szemben. A mai napon telefonos megkeresésemre tájékoztattak, hogy postai úton kell ezt megtennem, ezért jelen levelemben kérem az eljárás megindítását.
A kifogásolt médiatartalomról az érintett médiát is tájékoztattam, elektronikus és írott levélben is, elérhetőségeimmel együtt. A mai napig választ nem kaptam.
A T. Hatóságnak illetékességét véleményem szerint többek között megalapozza, az alábbi törvényi hely :
2010 évi CLXXXV törvény médiaszolgáltatókról szóló....
Tájékoztatási tevékenység
12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az
Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.
(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.
(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.
A műsorban hozzájárulásom nélkül szerepeltettek, egy adott témában, egy adott közösség előtt felismerhetően és a lejáratásomra is alkalmas módon.
A lejáratásomra alkalmas médiatartalom forrásának a kereskedelmi televízió általi felhasználásának a jogossága is vitatott, főleg úgy, hogy kiragadott, megvágott 3 mp után egy „szakértő” annak valótlanságát és butaságát állítja, tényként közli.
A bővebb indokaimat a levelemhez csatolt, a kereskedelmi televíziónak is megküldött anyagban részletesen kifejtettem.
Kérem a szempontjaim és a T. Hatóság saját szakmai szempontjai alapján a kifogásolt médiatartalom képezze vizsgálatuk tárgyát. Az eljárásuk során kérem tájékoztassanak annak eredményességéről.
Falus Zsolt Ferenc
Bp. 2012 október 29.
Helyreigazítási – kérelem bejelentése
Tisztelt Címzett !
A 2012 október 17 –én leadásra került „Házon kívül” című műsor, ahol a megjelent médiatartalom sajnálatosan személyem és az általam képviselt csoport (cégbírósági bejegyzése folyamatban) lejáratására és hamis színben történő feltüntetésére alkalmas közlést, tájékoztatást valósítottak meg.
A műsorban történő szerepeltetésem hozzájárulásom nélkül történt, főleg a szövegkörnyezetből kiragadott 3-3 másodperces mondat töredékeim, „szakértői” kielemzése számomra egyértelműen kedvezőtlenül valósult meg.
Az RTL internetes oldalán továbbra is elérhető a „Házon kívül” című műsornak a 2012 október 17.-i adása, (így 2012 október 18.-án is) az alábbi felvezetéssel szerepeltetik :
„Segítenek vagy rontanak a helyzeten az adósmentők?
Utánanéztünk, hogy ér-e bármit is az erőszak a bankok ellen: jó-e hallgatni az úgynevezett adósmentőkre, akik lebeszélik a hiteleseket a törlesztésről, és perre biztatnak. Elmondjuk, mi történik azokkal, akik hallgatnak rájuk”
A megjelent műsor összefoglaló elemzése, ilyen felvezetés után tartalmaz könnygáz használatával adós kilakoltatást, továbbá az érintett adós hatósági megbírságolásáról történő élménybeszámolót, valamint egy a saját média anyagunkat felhasználó bejátszást, ahol két kijelentésem annak a szövegkörnyezetből való kiragadása után, egy szakértői véleményezésnek (portfolio.hu) lett áldozata.
A szakértőtől elhangzó határozott vélemény szerint „valótlant és butaságot” állítok a felvételen.
A felvételeken egyértelműen beazonosítható, felismerhető vagyok így az elhangzott „szakértői” minősítések a személyem és jól meghatározható (deviza hitelezés károsult) közösségem előtti, valamint az érintett tömegek előtti lejáratásom, hiteltelenné tételem történt, egy a széles nyilvánosságot érintő témában, egy adott társadalmi problémával foglalkozó műsorban.
Az általunk kifogásolt médiatartalom írásos változata :
Riporter : - A hitelesek akik sokszor még a banki leveleket is nehezen értelmezik, Könnyen bedőlnek néhány közkeletű tévedésnek, amelyeket az úgynevezett adósvédő réteg hangoztat és amiből szerintük az következik, hogy szerintük a bankoknak semmiben nincs igazuk !
Kijelentésem : - … nagyon fontos tudnotok, hogy devizahiteleitek mögött nincsen frank, nincsen japán yen, japán yen az végképp nincs….
Riporter : - Ez volt az első, ezen a szeptemberi demonstráción is előkerült, a felvételt megmutattuk egy elemzőnek, lássuk mit mond arról, hogy valójában van-e svájci frank a frankhitelek mögött ?
Szakértő : - Azt kell mondanom, hogy ha nem állna deviza a deviza hitelek mögött akkor jóval drágábbak lennének ezek a hitelek, nem terjedt volna el ennyire a devizahitelezés, hiszen pont az volt a lényege, hogy jóval kisebb kamatot kellett fizetni rájuk az ügyfeleknek, mint a forinthitelekre.
Kijelentésem :- … a forint erősödés számára veszteséget, a forint gyengülés nyereséget fog eredményezni…
Riporter : - Mármint a bankoknak, szóval a szervezet szerint minél rosszabb az adósoknak annál jobb a bankoknak.
Szakértő : - Hát ez butaság, hiszen láthatjuk azt, hogy a forint gyengülése miatt sok devizahiteles bedőlt, és ez a bedőlés a bankoknak kockázatot jelent, veszteséget.
A két kiragadott kijelentésem az Európai Unió háza előtti tüntetésünkön történt, ahol a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége és a hazai deviza hitelesek közötti aggályos összefüggésekre hívtuk fel a figyelmet, illetve bejelentést, feljelentést tettünk melynek az Európai Bizottsághoz történő továbbítását kértük, számos EU hatóság egyidejű tájékoztatása mellett.
Az első kijelentésemet aggálytalan tartalmú okiratok, banki mérlegadatok, hazánk deviza hitelezéséről szóló nemzetközi tanulmányokra alapozom, melyhez az adatokat a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgáltatta.
A második kijelentésem során a riporter a bankokra vonatkoztatta, amikor a felvételből kiderül, hogy a MNB-re vonatkozik, itt szintén okiratokkal, tényekkel, jegybanki nyilatkozatokkal tudom igazolni kijelentésem valóságtartalmát.
Követelem, hogy 8 napon belül az általam sérelmezett részhez hasonló módon és terjedelemben biztosítson helyreigazítási lehetőséget, illetve egyeztetés után lehetőséget adok, hogy a legközelebbi műsorban ez megtörténjen.
Az alábbi helyreigazítást tudom elfogadni, melynek megvalósulása után további eljárásokat nem kezdeményezek Önökkel szemben :
2012 október 17-i deviza hitelezéssel, illetve annak következményeivel foglalkozó „Házon kívül” című műsorunkban, általunk adósvédőnek nevezett személyről bejátszásra került felvétel tartalma miatt, annak az eredeti szövegkörnyezetből történő kiragadása és szakértői elemzése során, téves következtetések levonására alkalmas tájékoztatást adtunk. Elnézést kérünk a bejátszásban szereplő érdekvédelmi tevékenységet folytató Bankcsapda csoporttól és annak vezetőjétől Falus Zsolt Ferenctől.
Kérem azonnal tájékoztassanak álláspontjukról helyreigazítási kérelmemmel kapcsolatban, válaszuktól teszem függővé egyéb jogorvoslati eljárások megindítását.
Észrevételem szerint a műsor teljes terjedelmében csak arra volt alkalmas, hogy az érintetteket elbizonytalanítsa, illetve tévedésben tartsa a lehetőségeiket illetően.
Közismert tény, hogy több százezer ember és családja küszködik fizetési nehézségekkel, melyet a bankok árfolyam és kamat felszámítási gyakorlata idézett elő, ennek a helyzetnek a hatósági elismertetése hazánkban akadozik.
A kialakult helyzet helyes feltárása, hatósági felismerése vezethet oda, hogy a ma törvénytelennek és hatósági eljárásnak kitett otthonvédők cselekedetei a tények és az igazság ismeretében a jövőben jogos önvédelemnek fognak számítani.
Falus Zsolt Ferenc
B.É.CS. elnök
Kedves RTL és még kedvesebb protfolió.hu szakértő !
A szakértelemmel rendelkező ám alapvető informálatlanságban szenvedő kijelentésnek következményeit vállalni fogjátok !
Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami
forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget
okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a
forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a
figyelmet.
Simor: a jegybank nem nyereségérdekelt szervezet
A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet működési költségei.
Simor: a jegybank nem nyereségérdekelt szervezet
jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem az eredménye mutatja meg a sikeres működést – közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke
az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB 2010. évi gazdálkodásának vesztesége volt a téma.
A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian
csökkentek a szervezet működési költségei. Járai Zsigmond, az MNB
felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5
milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a jegybank
nem megfelelő gazdálkodása.
Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami
költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a
forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget
okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a
forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a
figyelmet.
Rámutatott: ha a jegybanknak nyeresége van, azt a központi
költségvetés osztalékként elvonhatja, ha pedig vesztesége van, azt a
büdzsének meg kell térítenie a jegybanknak, erre azonban az elmúlt
10 évben nem került sor. A tavalyi veszteség miatt sem keletkezett a
költségvetésnek térítési kötelezettsége, mert arra fedezetet
nyújtott a jegybank eredménytartaléka – húzta alá Simor András.
Kiemelte: hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban
13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB
tavalyi működési költsége volt.
Járai Zsigmond aláhúzta: az fb megállapította, hogy az MNB mérlege
a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata
során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a
jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni. Leszögezte:
a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi,
például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami
szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban
alkalmazott béreket. Azt is elmondta: a jegybanki egyszemélyes
vezetői modell számos kockázatot hordoz magában.
Szerinte az MNB tavalyi gazdálkodásában olyan jogszabálysértések
történtek, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia. Szólt arról
is, hogy az fb egy kommunikációs szerződés kapcsán a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz fordult, amely megbírságolta a jegybankot.
Az MNB fb-elnöke azt mondta, a függetlenség jegyében a jegybank
számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi
felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna
szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre,
kommunikációs tanácsadó alkalmazására.
Járai Zsigmond közölte: a jegybank az fb megállapításait figyelmen
kívül hagyta.
Simor András erre válaszul megismételte: az MNB gazdálkodásának
sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy
év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben.
A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a
kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400, 2010-ben
pedig 316 millió forintot költöttek. Az elmúlt évben a személyi
ráfordítások is jelentős mértékben mérséklődtek, több mint 650
millió forinttal, azt is beszámítva, hogy a létszám mintegy 2
százalékkal mérséklődött – emelte ki. Aláhúzta: a Járai Zsigmond
által említett Közbeszerzési Döntőbizottsági határozatot bíróságon
támadták meg.
Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt firtatta, hogy
miközben a jegybank nem a pénzpiacon tevékenykedik, nem ügyfeleket
gyűjt, miért kellett kommunikációra jelentős tételeket fordítania.
Szólt arról, hogy 2007 óta az 1 milliárd forintot is meghaladta a
kommunikációs szerződések értéke; kommunikációs ügynökségi
tevékenységre két évre nettó 427,5 millió forintos keretszerződést
írt ki a jegybank. Megjegyezte, a tenderek kiírása kapcsán a
Közbeszerzési Döntőbizottság 500 ezer forintra bírságolta a
jegybankot különböző szabálytalanságok miatt.
Sérelmezte azt is, hogy a jegybank miért költött az arculatváltásra
mintegy 45 millió forintot.
Arra is választ keresett, hogy miközben 2008 májusában
hirdetésszervezésre 675 millió forint értékben tárgyalásos
közbeszerzést írt ki az MNB, mi szükség volt arra, hogy augusztusban
pedig reklámügynökségi szolgáltatásokra 82,5 millió forintos
pályázatot írjanak ki.
Szijjártó Péter azt javasolta: kérjék be az MNB-től az
arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos
dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó
szerződését. A fideszes képviselő szerint erre az MNB felügyelő
bizottsága elnöke, Járai Zsigmond által a bizottság ülésén elmondott
több új információ miatt van szükség.
A javaslatról a testület külön nem szavazott, mert Simor András
jegybankelnök jelezte: a dokumentumok össze vannak készítve, ezeket
átadják a bizottságnak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a
bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert – mint mondta -, ha azt
tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos
gazdálkodáshoz. Arról is szólt, hogy az arculatváltást a 21. századi
kommunikáció igényei indokolták.
Bizottsági vitában Szekeres Imre (MSZP) leszögezte: ez az
fb-jelentés a jegybank gazdálkodásának megítélésében, mind a
bizottság hatáskörének értelmezésében gyökeresen eltér a korábbi
fb-jelentésektől. Szerinte ezt a feltűnő változást nem indokolják a
jelentésben szereplő állítások, sem a jegybanktörvény előírásai, és
ez az fb-jelentés téves információkat közöl az Országgyűléssel és a
hazai, nemzetközi közvéleménnyel a jegybank tevékenységéről.
Babák Mihály (Fidesz) kifogásolta: az MNB úgy értelmezi a
függetlenséget, hogy az korlátlan, független az országtól, a
kormánytól, a társadalomtól.