2013.03.25.Miért vannak a jogszabályok, ha nincs jogkövetkezmény?
Pedig rövidre lehetne zárni…
"A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak.
A „devizaalapú hitel”, mint jogi fogalom 2010.-ben lett törvényben rögzítve s ezért ez az előtte lévő évekre vonatkozóan nem vizsgálható. A pénzintézet egy olyan tevékenységet végzett, melyre nem volt és nem is lehetett engedélye, jogosítványa, hiszen még ki sem találták hivatalosan.
„Az első ilyen fogalom-meghatározást a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2012. évi XCVI. törvénnyel beiktatott, 2010. október 27. napjától hatályos 200/A. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint deviza alapú hitelnek minősül a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés.”
„Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény új megfogalmazása szerint (16/A. § (1) bekezdés) nem lehet jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt. A Polgári Törvénykönyv 261. § (4) bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.”
"A Felügyelet PSZÁF álláspontja szerint a pénzügyi termék besorolható a befektetési és kiegészítő szolgáltatásokról és egyebekről szóló új törvényben foglalt, részletezett pénzügyi eszköz fogalmába, s így "csak" befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető."
Ennek a befektetési szerződésnek a kölcsönszerződésbe csomagolása kártérítési ok!
Tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a szerződő felekre nézve, akkor sem, ha a szerződést aláírásukkal hitelesítették!
B.É.CS.