Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek, több ok miatt sem vehető biztosra, hogy a testület egyértelmű döntést hozhat ebben az ügyben.

Prőhle Gergely közölte: a bizottsági szavazáson a képviselők nagyon szoros, 21:20 arányban javasolták a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását. Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a javaslat, azonban csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot – hangsúlyozta.

Kiemelte továbbá, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis – az eddigi gyakorlattól eltérően – ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek, ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Emellett kitért arra is, hogy korábban az egyik jelentéstevő lemondott, mert úgy vélte, súlyosan elfogult és egyoldalú a jelentés – közölte.



Prőhle Gergely elmondta: az ET monitoring bizottsága csak arról szavaz, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre vegye-e a kérdést, végleges döntés csak ott várható.

A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén részt vevő Szabó Vilmos (MSZP) az MTI-nek Strasbourgból telefonon úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték. Példátlan és megalázó a döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem tettek hasonló lépést – jelentette ki. Hangsúlyozta, remélhetőleg ezt követően a kormány „felébred”, és gyorsan változtat az eddigi politikáján, mert ez szolgálná Magyarország érdekeit.

A szocialista képviselő megjegyezte: egy ilyen eljárásban az érintett ország képviselői nem voksolhatnak, csak a véleményüket fejthetik ki.

A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez az elképzelés.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság – az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület – titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok – így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok – vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.