Ez került elutasításra.... ne tévesszen meg senkit az, hogy az V és XIII kerületnek vn címezve,

Ez került elutasításra.... ne tévesszen meg senkit az, hogy az V és XIII kerületnek vn címezve, mert akkor még volt illetékességük később döbbentek rá, hogy nincsen !

Címzett: Budapesti V. és XIII kerületi Ügyészség
(A NAV Közép – Mo.-i Reg. Bűnügyi Igazgatóság
Vizsgálati Osztály III. útján)

Feladó: Falus Zsolt Ferenc feljelentő


Ügyszám: 60300-1075/2012 bü.

Tisztelt Ügyészség !

A törvényes határidőn, azaz 8 napon belül a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésem alapján indult eljárásban, onnan illetékességből a Nemzeti Adó és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatóságához áttett feljelentésem elutasítása miatt

panasszal

kívánok élni.

A NAV nyomozóhatóság elutasító határozata nem tartalmazza az elutasítással szembeni feljelentői panasz beadásának a határidejét, ennek közlése is kimaradt a határozatból.

A Be 195.§ (2) bekezdésére való hivatkozást tartalmaz a határozat ezért megemlítem, hogy a bűncselekménynek sértettje vagyok, valamint a bűncselekmény típus hatóság előtti feltárása is csak hozzám köthető.

A NAV nyomozó hatóságának egyértelmű és aggálytalan álláspontja az, hogy a történeti tényállás nem valósít meg egy Btk. Különös Részében foglalt törvényi tényállást sem, valamint hivatkozik az elutasítás a Be 174.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, mivel a cselekmény nem bűncselekmény. Tulajdonképpeni hibás, téves banki adatközlésről egyszerű tévedésről van szó, amit a pénzügyi intézmény „orvosolt” is. Ha egyszerűsítem akkor egy olyan nyilvántartást fogadott el a NAV ami nem tartalmazza a készítés dátumát, a készítő nevét, a bank nevét sem, továbbá a módosított táblázat alaposabb áttanulmányozása során előfordul 2 napra majdnem 600 CHF kamat érték… de más alapvető tévedések is vannak az elutasító határozatban.

A terjedelmes nyomozóhatósági indoklásból részlet :

„A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 8. § 7. Pontja alapján a swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
A fentiek alapján a swap ügylethez szükséges egy megállapodás, valamint pénzáramlások cseréjére vonatkozik. A feljelentő és a pénzintézet között kelt kölcsönszerződés alapján lehetőség van arra, hogy a bank az adós kérelmére a fennálló tőketartozás összegét magyar forintra konvertálja.
A feljelentő egyrészt elismerte, hogy nem kérte a konverziót, másrészt amennyiben tudta nélkül került volna végrehajtásra a swap ügylet, akkor a nyilvántartásban az forint összegként került volna megjelölésre, azonban még a hibás tőkekimutatáson is CHF-ban került nyilvántartva a tőkeösszeg, azaz csereügylet nem következett be.”

Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatósága előtt maga az egész ügylet, tehát maga csereügylet teljességgel ismeretlen.
Az ügylet röviden az ügyfél deviza tőke nyilvántartásáról szól, ahol ha kockázatkezelési céllal csereügyletet, határidős csereügyletet hajtanak végre ott annak időtartama alatt a tőke nyilvántartásban a devizanem állandó marad, mivel a hitelnek nem a forintosítása történik, hanem tulajdonképpen adott árfolyamok alapján (spot árfolyamok), egy adott időpontban történő elszámolása. A későbbi árfolyam ismeretében vagy az ügylet időtartamának a végén az adott árfolyam érték határozza meg azt, hogy a nyilvántartott deviza tőke összeg pontosan mekkora lesz.

Azt is meg kell állapítani mert tény, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljáró Pénzügyi Békéltető Testületi (PSZÁF PBT) tanácsa előtti eljárásban (ügyiratszám:143062-3/2011) kaptam a dokumentumot mely a kevesebb összegű tőketartozásról szól, ami után a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordultam. Egyik felügyeleti állásfoglalásban, eljárásban sem helyezkedtek ilyen NAV nyomozóhatósági álláspontra, mert ez sajnos súlyos pénzügyi ismeretek hiányosságokról tanúskodik és az esetünkben nélkülözhetetlen pénzügyi ismeretek hiányáról is árulkodik.

A felügyelet rögzítette a bejelentésem, tényállításom és „csak” az illetékessége hiányát állapította meg. A felügyelet tájékoztatott engem, hogy bírósági úton eljárást kezdeményezhetek illetve bűntett gyanúja esetén feljelentés is tehetek.

Egyszerű „tévedés” vagy „hibás adatközlés” vagy „elírás” a felügyeleti eljárásokban fel sem merült érthető módon. Az ügylet, csereügylet, határidős csereügylet a kamatswap és devizaswap ügyletek a pénzügyi intézményeknek, ha tetszik „szakmai” felügyeletét ellátó szervezet előtt nem lehetnek ismeretlenek, ezért nem helyezkedhettek a NAV nyomozóhatósági álláspontra vagy következtetésre. A bankkal kötött szerződésem szerint a tartozásom deviza tőke nyilvántartását a bank vezeti, ebben a szerződésben én mint ügyfél (adós) írtam alá, viszont a hitelező (bank) mint pénzügyi szakértő írt alá. A pénzügyi szakértőnek tudnia kell arról, hogy egy nyilvántartás fenntarthatósága árfolyamfüggő, ugyanis az ügyfél teljesítő képessége és fedezeti képessége nem korlátlan, tehát a nyilvántartásnak nyilvántarthatósági feltétele, azaz árfolyamfüggősége van, ilyen különös szakértelmet igénylő esetekben megengedett az egyoldalúság. A hitelezőnek tudnia kell, hogy az árfolyamkockázat kezelhető, de a kockázatkezelés szakértelmet igényel, ezzel a devizakereskedési szakértelemmel igazolhatóan a deviza hitelezést folytató pénzintézetek rendelkeznek. A devizakereskedési elemzések, döntések előkésztése vagy meghozatala a bankon belül a treasury csoport feladata. Itt ennek a csoportnak a feladata nem más, mint árfolyam és kamat menedzsment az ügyfél fizetőképességének megtartása érdekében.

A bank tehát a szükséges képesség birtokában van és álláspontom szerint a megkötött szerződésünk, az Üzletszabályzat és az ÁSZF (általános szerződési feltétel) számára megteremtette az jogalapot arra, hogy a deviza tőkét nyilvántartásba vegye és annak kezelését, akár a kockázatkezelését végrehajtsa.
Ezt azért is állítom, mivel kockázatkezelési célú információ az alaptájékoztatás szintjén sem lett megemlítve. Külön megállapodásra nincs szükség, mert egyértelmű a deviza tőke nyilvántartást a bank vezeti, kezeli.

Az eltagadott kockázatkezelési lehetőség azt teremti meg, hogy a bank az ügyfél pozíciót kisajátítva az ügyfél nyilvántartásban keletkezett nyereséget saját hasznaként tudja nyilvántartani. Az ügyletben előálló veszteség illetve nyereség az ügyfelet terheli illetve illeti.

A szerződésemhez tartozó Üzletszabályzatban is szerepel 14.oldal III.17 pont A kölcsönszerződés módosítása :

A Bank fenntartja magának a jogot, hogy a kamatot, díjat vagy „bármely” más szerződési feltételt egyoldalúan módosítsa. A Bankot az egyoldalú módosításra feljogosító feltételeket, illetve körülményeket az egyes kölcsönszerződések tartalmazzák.

A kisebb összeget tartalmazó deviza tőke nyilvántartásomat nem egy laikus készíthette el, csak egy magasabb hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy. Ez a személy a bank alkalmazottja aki szintén „nem” lepődött meg azon, hogy az ügyfél deviza tőke tartozása „nulla” tőke befizetés mellett is csökkeni tudott. Ki kell emelni, hogy minden sor változó a táblázatban, változnak a napok, a havi elszámolások dátumai, a kamatok, a kamat CHF összegek. A lényegi és legfontosabb eleme egy ilyen nyilvántartásnak a tőke összege, az ügyfél tőke tartozása. Megállapítható, hogy a tőke is változik, nem összevissza véletlenszerűen, hanem egy adott időponttól lecsökken és állandósul.

A csökkenés oka és mértéke nem tévedésen alapul, az alkalmazott csereügylet típusa, hossza és elszámolási árfolyama határozza meg.

A NAV elutasítás idézi és értelmezi az adótörvényt melyre én hivatkoztam feljelentésemben, idézi és értelmezi, de pontatlanul teszi és a lényeget kihagyja belőle :

„A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII törvény 65/B § (1) bekezdése alapján a csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerint a deviza, tőke és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevétel. Az (5) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek ( a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni. A (6) bekezdés alapján a csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, ezért – tekintettel arra, hogy az adó megfizetése a magánszemély kötelezettsége – a pénzintézet nem követheti el a bűncselekményt.”

Az adóhatósággal egyetértésben a hivatkozott adótörvény hely (3) pontja,
A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget
a) a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz;

A feljelentésemben kifejtettem, hogy engem ettől elzár a kifizető (bank), azaz a szükséges igazolásokat a csereügyletről nem adja ki részemre, az ismert keletkezett okiratról „tévedés”-t állít. Ez okból az adófizetés részemről nem tud megvalósulni és természetesen ez a törvény a magánszemély adófizetéséről szól, de elmaradt adófizetés esetén vizsgálni kell kinek a hibájából marad el az adó megfizetése.

Az adóhatóságnak tudomása van arról és önfeljelentésem kapcsán közölte álláspontját velem (ikt.szám:2128037658), hogy „adókötelezettség akkor keletkezik, ha megtörténik az azt ténylegesen megalapozó kifizetés is. Ki nem fizetett, meg nem szerzett „jövedelem” fogalmilag nem értelmezhető, ezért ahhoz nem társulhat adófizetés sem.”

Tehát az adócsalást ha én nem követem el, viszont a csereügylet elzárt hitelezői kezelése miatt az adó mégsem kerül megfizetésre akkor ebben a kétszereplős ügyletben ha nem én akkor a hitelező felelősségének megállapítása kell következzen. Ugyanebben a határozatban szerepel „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a hitelintézetek gyakorlatát adózást közvetlenül nem érintő kérdésekben vizsgálja. Ilyen esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el. Erre való tekintettel annak eldöntése, hogy a beadványában részletezett eset kapcsán a nevezett hitelintézetek betartották-e a jogszabályokat a PSZÁF hatáskörébe tartozik.”

Az én elektronikusan a NAV-nak eljutatott azonos tartalmú beadványomra az alábbi választ (ügyszám:3708099556) kaptam „Felhívom szíves figyelmét, hogy a fenti hatásköri szabályok alapján a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a beadványában foglaltakkal kapcsolatban nem rendelkezik eljárási jogosultsággal. Tájékoztatom azonban arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010 évi CLVIII törvény rendelkezései szerint a Felügyelet célja- többek között- a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A Felügyelet látja el a hitelintézetekről szóló 1996 évi CXII törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek, így az Ön által bejelentett bankok, illetve a devizahitelezés felügyeletét is. Hangsúlyozandó, hogy a Felügyelet a bankok működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából ellenőrzési eljárást folytathat le.”

A fent hivatkozott NAV levelek szerint saját hatáskörének, illetékességének hiányát állapítja meg, ugyanakkor PSZÁF illetékességét viszont jogszabályra való hivatkozással teszi.

A PSZÁF –hoz fordultam ahol az alábbiakról tájékoztattak (Ikt./Ref: 6719-3/2012) azonos tartalommal bíró beadványom alapján indult eljárást megszüntették. Az alábbi indoklással „Hangsúlyozni kívánom, hogy a pénzügyi szervezet és a Kérelmező között létrejött hitelszerződésből adódó elszámolások Felügyelet általi közvetlen, tételes számszaki ellenőrzésére – fogyasztóvédelmi eljárás keretében – nincs lehetőség, erre polgári peres eljárás keretében kerülhet sor…
…A kérelem alapján megállapítható, hogy az ügyben a beadványozó olyan jogvitás helyzetben, jogi kérdésben indítványozta a Felügyelet döntését, intézkedését, amelyek vonatkozásában a Felügyelet hatáskörrel nem rendelkezik…. Tájékoztatom Kérelmezőt, hogy amennyiben az adott körülmények ismeretében úgy ítéli meg, hogy esetlegesen sérelmére bűncselekményt követtek el, abban az esetben lehetősége van büntetőfeljelentést tennie a területileg illetékes rendőrkapitányságon, mivel jelen eljárás keretében büntetőjogi kérdésekben a Felügyelet hatáskör hiányában vizsgálatot nem folytathat, állást nem foglalhat.”

Egyértelműen, hogy a NAV elutasítása és annak indoklása tehát a banki hivatkozási alap a „tévedés” lehetőségének az elfogadásán alapul, de a NAV szerint sem vitatható, hogy a pénzügyi szervezetek szakmai felügyeletét ellátó Felügyeleti álláspont ugyanazon okiratok és tények alapján megállapítható, hogy nem a NAV álláspontját osztja ugyanis bírósági vagy büntetőeljárási lehetőséget sorol fel azonos tartalmú beadványom ismeretében.

A beadványom szintén lényegében azonos tartalommal megküldtem a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) is (29015/115/2012 bü.) ahol az alábbiakról tájékoztattak „A feljelentés tartalma alapján a költségvetési csalás, másodlagosan pedig a sikkasztás bűntettének a gyanúja merül fel… A Btk 310 § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdése szerint minősülő költségvetési csalás gyanúja miatt Falus Zsolt Ferenc által ismeretlen tettes ellen tett feljelentését hatáskör hiánya miatt az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi Hivatalához a Be 172 sz (3) bekezdése alapján-tekintettel Be 36. § (2) bek c) pontjára átteszem.”

A NAV elutasító határozatában szerepel „Falus Zsolt Ferenc meghallgatása során csatolt iratokból megállapítást nyert, hogy a feljelentő a K&H Bank Zrt vonatkozásában nem rendelkezik okiratokkal.” –itt értetlenségemet fejezem ki ezzel a megállapítással kapcsolatban, ugyanis meghallgatásom során rögzítésre is került, hogy több bank azonos ügylettípusánál is előfordult, hogy az ügyféllel magasabb tőketartozást közölnek, mint a PSZÁF PBT utáni kiadásra került okirat tartalma szerint arra a pénzintézet jogosult lenne, kérésre ezeket is a hatóság rendelkezésére bocsátottam volna.

Megjegyzem, hogy a NAV álláspont szerint tetszőleges számban szolgáltathatnék kisebb tőke összeget tartalmazó ügyfél nyilvántartásokat, mert a NAV a bank „tévedésének” a jogát megengedi. Az ügy természete miatt állampolgári lehetőségeim korlátozottak és nem tudom minden deviza nyilvántartott hitelesnek felügyeleti eljárásban kikérni a „valós” deviza tőke nyilvántartását, ez gondolom nyomozóhatósági feladat. A NAV a bizonyítékok helytelen értékelése miatt jutott hibás következtetésre és nyomozati eljárás nélkül utasított el.

Úgy gondolom a bejelentésem tartalma, az általam észrevételezett és feltárt cselekmény értelmezése a hazai hatóságok és felügyeleti szervek képességét, illetékességét meghaladja.
Érthetetlen az számomra, hogy különleges szakmai képességet igénylő esetekben laikusként kénytelen az eljáró és illetékes hatóság állást foglalni, kénytelen saját vélelmezéseire alapozni határozatát.
Az ügyletet, annak alapjait sem ismerő gondolhatja csak, hogy a lecsökkent tőketartozás összege vélhetően nem származhat más okból, mint elírásból.

Az általam jelen panasz beadványomban hivatkozott hatósági és felügyeleti határozatok állásfoglalások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a deviza tőke nyilvántartás és annak lehetőségei, kimondottan a kockázatkezelés során alkalmazott, alkalmazhatott csereügyletek terén hiányos ismereteik vannak. A deviza hitelezés illetve a deviza tőke tartozás nyilvántartás az azzal kapcsolatos ügyletek, lehetőségek összekapcsolása azok alkalmazása ismeretlen a NAV számára. Azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az egész ügylet tulajdonképpen valós, hatékony felügyelet nélkül van alkalmazva a bankok szabadon és korlátlanul bánhatnak, ami miatt elbánhatnak az érintett ügyfelekkel. Ezen a téren a lakosság és a hatóságok ismeretei is hiányosak, felületesek.

Sajnálatosan itt fel kell hívnom az eljáró hatóság a NAV figyelmét az alábbi törvényi helyre „Btk. 257 § Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

Kétség nem fér ahhoz, hogy bejelentésem közérdekű és széles társadalmi réteget érint, valamint az Államnak jelentős adóbevételt is jelent. A hivatkozott Btk törvény pont a közérdekű bejelentés megtétele érdekében részesíti védelemben a bejelentőt. A bejelentővel szembeni eljárási cselekmények megindításától való félelem esetlegesen megakadályozza a bejelentés megtételét, így a közérdek nem tud érvényesülni. Érthetetlen számomra, hogy a feljelentésem miatt engem ellehetetleníteni miért szükséges, amikor inkább jogosulttá váltam a felderítési vagy nyomravezetői jutalékra, díjra is melyre vonatkozó igényemet jelentem be.

A feljelentésem tartalma alapján történő elbírálása az eljáró hatóság számára nem volt lehetséges a fentiek miatt, holott tartalomhoz kötött annak elbírálása.

Kérem a T. Ügyészségtől, hogy panaszomnak helyt adni és a szükséges nyomozati cselekményeket haladéktalanul megindítani szíveskedjenek. Az ügyészi hivatal kérésére mindenben szívesen segítem a nyomozását, mert ez a cselekmény feltárható.

A nyomozati késedelemmel helyrehozhatatlan helyzetek alakulnak ki, családok és emberek lehetetlenülnek el, akik esetlegesen kilátástalan élethelyzetbe kerülvén közismert tény, hogy öngyilkosságot is elkövethetnek. A bankok „tévedhetősége” az eljáró NAV hatóság szerint megengedhető, véleményem szerint pedig ez az állásfoglalás alaptalan és képtelen helyzeteket idézhet elő a továbbiakban.

Kérem továbbá az T. Ügyészi Hivataltól, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatban tett közérdekű feljelentésem miatt az összes végrehajtást és kilakoltatást a jelen nyomozás érdemi lefolytatásáig, befejezéséig „felfüggeszteni” szíveskedjék (a közjegyzői végrehajtások alapja csak aggálymentes tényközlő okirat alapján lehetséges) ha hatáskör hiányában ez nem lehetséges akkor a kérelmem megfelelő illetékes felé továbbítását is kérelmezem. A NAV álláspont alapján jelenleg a pénzintézetek „tévedhetősége” az ügyletben előfordulhat, tehát aggálymentes tényközlésről a bankok deviza tőke nyilvántartások vonatkozásában már nem beszélhetünk.

Tisztelettel :…………………….

Bp.2012 május 28