Kanada Magyarországi Nagykövetsége részére 1027 Bp. Ganz u. 12-14.

Tisztelt Tamara Guttman nagykövetasszony !

A magyarországi deviza hitellel rendelkező lakosságnak egyelőre a facebook-on szerveződő, alakuló egy csoportja nevében ( Bankcsapda /Registrierung Fehler/ csoport, közel 1900 szimpatizáns család, egyén) alapítóként, vezetőként az alábbi kérelemmel fordulok Önhöz, az Önök által képviselt köztudottan valóban szabad és független országhoz a Kanadai Államhoz.

A jelen levelemben foglaltakkal kapcsolatosan a Kanada Államától elvi menedékjogot és véleményezést, állásfoglalást kérelmezek a hazai devizahitelezés illetve helyesen a deviza tőke nyilvántartással rendelkező lehetetlen élethelyzetbe került érintett személyek és családjaik részére és számára.

A csoport tevékenysége során feltárásra került hazánkban súlyos intézményi ellenérdekeltség is, ami abban nyilvánul meg, hogy tevékenysége során a hazai jegybank a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) befektetése miatt (refinanszírozás, végső hitelezői szerep „lender of last resort”) a magyar devizahitellel rendelkező lakossággal szemben ellentétes pozíciót vett fel. Ez a pozíció az ügylet nagyságrendje miatt aggályos és látványos.

A MNB számára a forinterősödés veszteséget a forint gyengülés pedig nyereséget eredményez, ellenérdekeltsége nyilvánvaló. A hazai nemzeti bank „függetlensége” együttesen akkor teljesül ha megvalósul a személyi, intézményi és a pénzügyi függetlenség. A pénzügyi függetlenség nem tud megvalósulni, ugyanis a MNB tevékenysége során esetlegesen előálló veszteségért a Magyar Állam tartozik, felel miként a jegybanki nyereségből részesedik. A jegybank a forint erősödése esetén valós csődhelyzetet idézett volna elő. A befektetésének a nagyságrendje kizárja a valós függetlenséget, közel 5-7 ezer milliárd forint deviza befektetésről van szó. Az MNB ezen ellenérdekelt befektetésével kapcsolatban számos nemzetközi tanulmány foglalkozik, az egyik ilyen tanulmány IMF egy vezető közgazdászától származik 1997-ből.
/csatolom a kérelmemhez 1. melléklet/

„Sterilizált tőkebeáramlás” a hivatkozott tanulmány neve magyarra fordítva, ez egyértelműen meghatározza azt, hogy ennek az általam kifogásolt a jegybanki tevékenységnek milyen feltételei, előfeltételei vannak.

A pénzügyi szaktanulmány egyértelműen hatékony, erősített hatáskörrel rendelkező Pénzügyi Felügyeletet határoz meg, mert értelemszerűen az ügylet jellegéből adódóan előállhat, hogy a hazai jegybank „eladja a hátát idegen devizában” illetve az, hogy a kereskedelmi bankok tevékenységük során szerződéseikkel és gyakorlatukkal az ügyfeleikkel szemben visszaélhetnek azok kárára, hátrányára.

Az évek óta tartó hazai jegybanki ellenérdekeltség a jegybank számára hatalmas nyereséget, tulajdonképpeni árfolyamnyereséget eredményez és eredményezett. Ezt a pénzügyi állapotot a hazai jegybank 2008 októberében alakította ki, ebben a pénzügyi jog szabályai szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (továbbiakban PSZÁF) szorosan együttműködve kerülhetett sor.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban (2008 október) hazánk 3 hét alatt megegyezett a nemzetközi valutaalappal (IMF), valamint az európai központi bankkal (EKB) és vélelmezni lehet, hogy ekkor az EU általi hozzájárulás is kísérte ezt a hitelkérelmet ahogy most is feltehetően korábban is így volt. A felvett hitelekkel tudott tehát megvalósulni az MNB általi befektetés (lender of last resort), ebben az ügyletben, tehát a nemzetközi intézmények által kihitelezett pénzösszegeknek a visszafizethetőségi garanciáját a hazai deviza hitel szerződéseknek a szabályossága, törvényessége jelenti.

Ennek a jegybanki befektetésnek a legnagyobb kockázata eleme a forint esetlegesen előforduló erősödése lenne, itt alappal lehet vélelmezni, hogy ez a kockázati elem csak a frank – forint deviza párral (esetleg a yen – forint deviza pár) kapcsolatban jelent pénzügyi kockázatot a jegybank számára. Tehát ez a pozíció nem ellentétes a hazai büdzsével mert a Magyar Államnak svájci frankban számottevő kötelezettségei nincsenek, így ellenérdekeltség a Magyar Állammal szemben nincs.

A hazai jegybank ezen ügyleteit swap ügyleteken keresztül végzi, itt a devizahiteleket finanszírozó hazai bankok és azok külföldi anyabankjaival közösen végrehajtott pénzügyi eseményről beszélhetünk. Az EU országainak jelenlegi pénzügyi válsága és bankjainak érintettsége miatt az ellenérdekeltséget velük szemben is vélelmeznünk kell.

A hazai lakosság figyelmét csoportunk révén folyamatosan szeretnénk felhívni erre a problémára, ezért 2012 július 20.-án figyelemfelkeltő tüntetést tartottunk az MNB Bp. Szabadság téri épülete előtt, ahol petíció átadására és átvételére is sor került.
/csatolom a kérelmemhez 2.melléklet/

Az eseményről számos média tudósítást készített de egyetlenegy kisebb média kivételével az erről szóló tájékoztatások elmaradtak, feltehetőleg hírzárlatot rendeltek el. A jegybanki tevékenység láthatóan valós nemzetbiztonsági és állambiztonsági kockázatot idézett elő. A jegybanki mérlegadatok tanulsága szerint a következőket lehet megállapítani :
/csatolom a kérelmemhez 3. melléklet/

MNB

2007 – ben az „Arany és devizatartalék” : 4,09 ezer milliárd forint, ebben az időszakban
„Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka” : 49,85 milliárd forint

2011-ben az „Arany és devizatartalék” : 11,6 ezer milliárd forint, ebben az időszakban
„Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka” : 1,324 ezer milliárd forint

Ez rendkívüli eredmény változás egyetlen oka a jegybank azon deviza követelése, ami a jelentős forint gyengüléséből adódik.

A hazai súlyos intézményi ellenérdekeltség igazoltan bekövetkezett a lakossággal szemben, kérelmemben a továbbiakban rá kívánok térni arra, hogy a hazai hatóságok és felügyelet a lakosságnak az ügyben kezdeményezett bejelentései, feljelentései kapcsán a hatósági eljárások megindításának elsődleges elutasítási oka az illetékesség hiánya.
A hazai érintett lakosság mivel észlelte kiszolgáltatottságát ezért a hazai hatóságok részére különböző tartalmú de elsősorban a bankok által megalkotott szerződéses viszonnyal, valamint a bankok elszámolásaival, nyilvántartásaival kapcsolatosan tett bejelentéseket, feljelentéseket.

Az érintett bankok deviza alapú szerződései lényegében és tartalmában is hasonlóak, az ügyfelek tőketartozásának devizában történő nyilvántartásáról szólnak.

Figyelemfelkeltő hasonlóság a szerződésekben, hogy ezek a szerződések közösen megemlítik ugyan az árfolyam kockázatokat, de közösen eltagadják, elhallgatják az árfolyam kockázatkezelési módszereket az érintettek elől.

További említésre méltó azonosság ezekben a szerződésekben, hogy a bankok a szerződéses viszonyban teljes korlátlan egyoldalúságot, módosíthatóságot kötöttek ki maguknak. Ez nem csak a kamat, díj és egyéb költség vonatkozásában jelentkezett, hanem a szerződés viszony egészére vonatkozó egyoldalúságot takar.

A pénzügynek e területén speciális szakmai képességekre, esetünkben deviza kereskedelmi képességekre elterjedtebb néven treasury szakértelemre van szükség, ezért a pénzügyi szakértő számára biztosított, kért és kapott egyoldalúság nem meglepő. Ellenben a hazai bankok kivétel nélkül ezzel a lehetőséggel nem éltek, hanem visszaéltek.

A kockázatkezelésről szóló alap tájékoztatások a bankok és hazai hatóságok, felügyeletek általi elmaradása az ügyfelek kihasználhatóságát, megvezethetőségét eredményezte.

A hazai lakossági ügyfelek a swap fogalmával nem voltak tisztában és a deviza csereügylet és a határidős csereügylet fogalmával ennek alkalmazhatóságának a lehetőségeiről nem tudtak.

A következő tanulmány melyre hivatkozni kívánok magyarra fordított címe „Svájci frankban Európában”, ezt a tanulmányt mely tényközlő tartalommal rendelkezik a Svájci Nemzeti Bank vezető közgazdászai készítették.
/csatolom a kérelmemhez 4.melléklet/

A tanulmányhoz annak hitelességéhez, aggálytalanságához hozzájárul, hogy a szakértői megállapításokhoz szükséges hazánkra (Magyarországra) vonatkozó pénzügyi adatokat a MNB és a PSZÁF szolgáltatta.

A tanulmány megállapítja, hogy a hazai deviza hitelezés nagyságrendje aggasztó mértéket öltött, viszont megállapítja azt is, hogy ezekben az ügyletekben „valós” frank és frank „alapú” pénzügyi eszközök nem vesznek részt látható, hogy ezek az ügyletek mögötti finanszírozásban többnyire mérlegen kívüli pénzügyi eszközök vesznek részt.

E körben megemlítésre kerül az is, hogy ez az Európában elterjedt pénzügyi gyakorlat csak az euró zónán kívüli hitelezésre jellemző. A tanulmány készítői továbbá megnyugtatónak nevezik, hogy ezekben az esetekben a pénzügyi szakértelemmel rendelkező banki partnerek egyoldalú módosíthatóságot kaptak. A számos kockázatkezelési lehetőség ismeretében nevezhették ezt megnyugtatónak a szaktanulmány készítői.

A tanulmány további aggályos következtetések levonására késztet, magyarázatra szorulna, hogy miként következhetett be Magyarországon a forint intervenciós sávjának az eltörlése, mely intervenciós sáv a forint árfolyamának a védelmében volt szükséges. Eltörlésének az időpontja 2008 február 26. volt, az intervenciós sávot a MNB és a Magyar Állam együttesen törölte el. Hibás és átlátszó magyarázat, hogy ezzel az euró hazánkban történő bevezetését készítették elő. A nemzetközi világválság hatásait, jeleit ekkor a pénzügyi szektor már igazolhatóan érzékelte.

Az MNB a mérlegadataiban is látható eredmény egyértelműen a korlátlanul előállott forint árfolyam romlásnak köszönhető, míg az intervenciós sáv időszaka alatt a forint esetében limitálható árfolyamkockázatokról lehetett beszélni, mivel egy sávon belül a forint az euróhoz való rögzítettsége révén, az euró egyéb deviza keresztárfolyamai révén kiszámíthatóságot és stabilitást tudott produkálni.

Sajnálatosan az érintett kereskedelmi bankok az eltagadott kockázatkezelési lehetőségek miatt, az ügyfél pénzügyi tapasztalatlansága miatt az ügyletben keletkező (deviza nyilvántartás) ügyfél pozíciót kisajátítani, sikkasztani tudták.

Így az ügyfél deviza nyilvántartásának a kockázat kezelésével, kettős könyveléssel, az ügyfelekkel szembeni követelések nyilvántartáson belüli csökkenését tudták előidézni, ám az ügyfelekkel szembeni követeléseket fenntartották.

A bankok nyereségessége ezen alapulhatott, ebben a válsággal érintett időszakban is. Ezt igazolandó magam egy eljárást kezdeményeztem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Pénzügyi Békéltető Testülete (továbbiakban PSZÁF PBT) előtt, ahol a bank felelősségét és szándékosságát állítottam és a deviza tőke nyilvántartásom hűtlen, gondatlan pénzügyi kezelését, ami egyértelműen nekem kárt, neki nyereséget eredményezett, mert a devizában nyilvántartott tőke követelésének a forint ellenértéke 3-4 év alatt 70 – 80 %-al nőtt !

A PSZÁF PBT eljárásban kértem a felügyelettől, hogy a bank közölje a deviza tőke nyilvántartást kimutatásban a hitelemmel összefüggésben. Megemlítendő, hogy a bantól egy elő takarékossággal kombinált hitelkonstrukciót igényeltem, ahol a tőke összeg csak az elő takarékossági időszak végén törlesztődik be a tőke tartozásba, hacsak egyéb csereügylet nem következik be a deviza tőke nyilvántartásomban, mely a deviza tőke összeg csökkenését eredményezheti. Ezt a csökkenését a forint értelemszerű gyengülése idézi elő, ahol az árfolyamállapotoknak megfelelően kevesebb deviza tőke összeg kerül nyilvántartásra.

Állításomat igazolja, hogy a PSZÁF PBT eljárása során ott kérelmemre a bank által szolgáltatott okirat tartalma, közlése szerint a deviza tőke tartozásom lecsökkent.
/csatolom a kérelmemhez 5.melléklet/

Az okirattal ellentétben a hitelező bankom velem szemben nem a lecsökkent tőke összeg után számította a kamatot, költséget és az árfolyamot, hanem az eredeti változatlan tőkeösszeg után !Az okirattal kapcsolatosan bűnügyi hatósági eljárást kezdeményeztem, ahol a bankom valótlan követelését állítottam és egyéb bűncselekményeket melyek a hamis, valótlan követelésből következnek (adócsalás, okirat hamisítás).

Az első fokon eljáró illetékes hatóság Nemzeti Adó és Vámhivatal (továbbiakban NAV) Bűnügyi Igazgatósága (bár illetékességét korábban kizáró nyilatkozatott tett…az ügyben keletkezett hatósági leveleket is mellékletben csatolom a kérelmemhez) a feljelentésemben foglaltak alapján, annak ellenére a bank álláspontját, közlését tartotta helytállónak, miszerint a bank a PSZÁF PBT eljárásban a bank tévedett. A nyomozó hatóság általi elutasításom indoklása, hogy a „cselekmény nem bűncselekmény” tehát a banki tévedés miatt bűncselekmény és kár nem keletkezhetett.

A banki tévedést megállapító nyomozó hatósági határozat alapja egy a bank által kiállított „ellentétes” tartalmú, azaz egy számomra nagyobb tőke összeget tartalmazó újabb banki dokumentum alapján került sor. A hatóság tehát álláspontját nem a saját nyomozására alapította, hanem a bank általi újabb adatközlésre. Az állításomat igazolja, hogy bűncselekmény áldozata lettem és nem pedig tévedés áldozata, hogy a deviza tőke nyilvántartáson belül a deviza tőke csökkenés nagyságrendje megegyezik a forint aktuális árfolyam gyengülésének a nagyságrendjével !

Az ügyben keletkezett feljelentésemnek a hatósági megállapítása, igazolása alapjaiban megváltoztatná a hazai deviza hitelezés történetét, valamint a szerződéses viszony jogszerűségét, továbbá ezeknek a hiteleknek a kimenetelét és a bankok ügyfeleikkel szembeni követelhetőségének a jogszerűségét !

Egyértelműen igazolást nyerne, hogy a hazai devizahiteles lakosság deviza tőke nyilvántartása kockázatkezelése megoldható lett volna és igazolható, hogy ez az ügyfél pozíció az ügylet jellegéből adódóan a bank által kisajátítható. (További bankok általi állításomat igazoló okiratokkal rendelkezem, de jelen kérelmemhez annak terjedelmére való tekintettel, ezeket most nem kívánom becsatolni.)

A továbbiakban leginkább a hatósági végrehajtások brutalitása és a hatósági végrehajtás intézményének a nyereségorientáltságára kívánok kitérni.

Magyarországon a hazai médiákban is fellelhető, hogy számos esetben az adósok között volt, hogy a hatósági eljárás során történt esetekben, én most név szerint megemlíteni kívánom őt mert egy édesanyáról van szó aki Stiaszni Éva, ő a lakásának a 9. emeletéről vetette magát a mélybe, így követett el öngyilkosságot, miközben a karhatalommal érkező önálló bírósági végrehajtó rátörte az ajtót. További esetek is vannak ezek közül több meg is jelent a hazai elektronikus médiában, ezek az esetek fellelhetőek az interneten egy rákereséssel is. Egyes információk szerint több mint 3000 ember halála hozható szoros összefüggésbe a hazai deviza hitelezési konstrukcióval. Amikor egy ember értelmetlen halála is sok, akkor nem szabad tétlenül hagyni ezt az állapotot, személyes indíttatásom, elszántságom is Stiaszni Éva temetésén való részvétellel kezdődött…

A kifogásolt hitelezéssel kapcsolatban tehát a súlyos intézményi ellenérdekeltségen kívül, az ügylettel kapcsolatos hátrányok a törvényi szabályozatlanságra is visszavezethetőek, ezért embertelen és lehetetlen életkörülmények következtek és következnek be.

A deviza hitelezés hatósági felügyelete, jogi háttere, egyértelmű kivitelezhetőségének a szabályozása elmaradt. Azt kell az érintett lakosságnak vélelmezni, hogy a súlyos intézményi ellenérdekeltség és az esetleges állami felelősség, jogszabályi környezet, pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályok és feltételrendszerek elmaradása miatt, itt a felelősök személyi és intézményi felelősségének a megállapítása túl nagy érdeksérelemmel járna.

A kérelmemmel és tájékoztatásommal kapcsolatban a személyes konzultációt is vállaljuk az ügy érdemi előremozdítása érdekében.
Kérelmemet az illetékes személy részére továbbítani szíveskedjenek, valamint kérelmem tartalma szerint elbírálását és a szükséges intézkedések megtételét kérem. A leírtak alapján indokoltnak tartom független és elfogulatlan nemzetközi pénzügyi intézmények és ellenőrző szervezetek bevonását is. (jegybankok, nyomozóhatóságok stb.)

A szabad és független világ véleménye, állásfoglalása és figyelmének felkeltése nélkülözhetetlenné, valamint a hazai állapotok alakulása és a lehetetlenült élethelyzetek miatt már társadalmi katasztrófa is fenyeget, továbbá egyéb szélsőséges helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében is szükségessé vált.

Bp. 2012 augusztus 10.

Tisztelettel : ……………………
Falus Zsolt Ferenc

Bankcsapda csoport levelezési címe :

Telefonszáma:

A Bankcsapda csoport vezetősége nevében :

Átadás helye : 1027 Budapest, Ganz utca 12-14. Kanada Nagykövetsége

Tájékoztatás a holnapi résztvevőknek !