2014.11.02.BESZÁMOLÓ A mai tárgyalási napról, ahol az alperes én vagyok (Falus Zsolt Ferenc)

A hitelkártya típusú ügyletem kapcsán, az a bank akivel a deviza tőke nyilvántartott "hitel" konstrukcióval is kapcsolatba kerültem, "eladott" engem egy követelésvásárlással foglalkozó Zrt.-nek. Akivel szemben a mai napon bírsági tárgyalásra került sor.
A perbeli hitelkártya típusú tartozásomat, mely jelen beszámolómhoz csatolt okirati bizonyítékra alapozva kívántam "beszámítással" rendezni, mivel az okirat tartalma szerint felügyeleti eljárás során a pénzügyi szolgáltató elismerte azt, hogy a korábbi tájékoztatásával ellentétben a velem szemben közölt deviza tőke összege jelentősen csökkent.
Nem kell ecsetelnem nektek, hogy a bíróság és a felperes milyen arcot vágott azzal kapcsolatban, hogy a hitelügylet kapcsán milyen módon tud csökkenni a devizában nyilvántartott tőke összeg. Szerettem volna a véleményüket kérni arról a pénzügyi eszközről, mely a hitelkockázatok átruházásra irányuló származtatott eszköz révén csak befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető...
A bíróság és a felperes annyiban részesévé kellett váljon a deviza nyilvántartás rejtelmeinek, hogy ismertettem velük azt, hogy határidős és opciós ügyletek kombinációjával az árfolyamkockázat kezelése oly módon megoldható, hogy az esetleges árfolyamnyereségről se kelljen lemondani, az árfolyamkockázat kezelése mellett... a szerződéses viszonyban a pénzügyi szolgáltató a tőke összeg csökkenése időpontjában korlátlan egyoldalúsággal rendelkezett, ennek eredménye látható az okiratban
Ebben az eljárásban a csatolt okirat magáért beszél, mert nem lehet vita tárgya, hogy ameddig velem szemben 95000 CHF nagyságrend után számította fel évekig a bank a 9,1 %-os kamatot és az aktuális árfolyamot, addig a "valós" nyilvántartott deviza tőke összeg korábbi jelentős csökkenését, saját hasznaként tartja nyilván.
A tárgyalás szeptemberben folytatódik, mivel az okirattal kapcsolatban a pénzügyi szolgáltatót nyilatkozattételre hívja fel a bíróság a felügyeleti eljárásban tett előadása és csatolt okirata miatt.
Kifejezett bírói kérdés volt, hogy a 18.000 CHF összegen túlmenően ami a követelésem része, áll-e fenn tartozásom a pénzügyi szolgáltató felé ?
Nem T. Bíróság, nem áll fenn tartozásom a pénzügyi szolgáltató felé, mivel a 2011-ben elismert tartozása miatt nekem aránytalan terhet okozott 2008-tól kezdődően, valamint a "kockázatkezelési" lehetőség teljes eltagadása és a késedelmes teljesítése miatti kamat és kártérítési igényem már nagyobb összeg, mint a nyilvántartott tartozásom.
A devizahiteles lakosság nagy része és a bíróság előtt (látszólag) ismeretlen eredetű a valós pénzügyi termék, de vannak már akik a "korlátlan" kockázatú hitelterméket nem igazán tudják beazonosítani a hatályos törvényi keretekbe... véleményem szerint a pénzügyi felügyelet, azaz a PSZÁF aljas módon "nemzetérdekből" nem megfelelően korlátozta a befektetési típusú pénzügyi termék széles körben való elterjesztését.
A kialakult helyzet tisztességes megoldása és a jogorvoslati eljárások elfogulatlan lefolytatása nemzetbiztonsági kockázatot idézett elő, így az érintetteknek korlátozottan érvényesülhetnek az alaptörvényben rögzített jogai !
Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.