"A magyar klauzula"

A Magyarországon legelterjedtebb hitelezési fajta a deviza alapú hitel konstrukció, itt az ügyfél tartozásának devizában történő nyilvántartásáról van szó. Ezeket a hiteleket forintban folyósították és a visszafizetés is forintban történik, az aktuális árfolyamok alapján.

A konstrukció korlátlan kockázatvállalást eredményez a bankok gyakorlata szerint, íg

y az árfolyam kedvezőtlen alakulásával a magyar ügyfelek kötelezettsége nő. Elsődlegesen az ügyfelek a havi törlesztő részletekben érzékelik ezt a terhet, hazánkban a kezdeti illetve induló részletek minden esetben a 2-3 – szorosára emelkedtek meg.

A tőke tartozásnak a devizában történő nyilvántartásával azonban a tőke összeg forint ellenértéke is nő, még ha devizában állandóságot vagy csökkenést mutat, de ezzel a hitel előbb-utóbb fedezetlenné tud válni, mert a hitel fedezeteként szolgáló ingatlan(ok) értéke a tartozásnak a forint ellenértéken való növekedését értelemszerűen nem tudja követni.

De ami értelemszerű, nyilvánvaló a hazai bankoknak nem feltétlenül az, el kell jutni oda, hogy míg az ügyfelek nyilvántartásra került tartozásának a deviza neme a legtöbb problémás esetben svájci frank (CHF) vagy japán jen (YEN), addig a bankok ezeknek a hiteleknek a forrását nem az adott devizákban állították elő. Ekkor névleges ügyletről beszélünk, ez a pénzügyi konstrukció működőképes lehetne hazánkban is, mert tulajdonképpen a kedvezőbb kamat előállításáról van szó (kamatswap) de nem tud működni minden árfolyam mellett kockázatkezelés nélkül.

A szerződések aláírásakor a bankok minden szerződésben kikötöttek egyoldalúságot maguknak, melyek nem csak a kamat, költség, díj vonatkozásában, hanem a szerződés egészére kiterjedő korlátlan beavatkozási lehetőséget takar. A bankok, hitelintézetek ezzel a lehetőséggel nem kockázatkezelési céllal éltek, hanem a korlátlan kamat emelési lehetőséggel visszaéltek. Hazánkban a deviza alapú hitelek (CHF, YEN) kamatai 7-10 % között ingadoznak.

A bankok megmalmozták, megcumiztatták magyar ügyfeleiket az ügyletek kezdeti alacsony kamatával 4-5 % mely csupán csak csali volt, ugyanis nem a nyilvántartásra került deviza neme határozza meg a kamatokat, hanem a bankok kénye – kedve.

Ez a szerződéses (v)iszony illetve ez a konstrukció nem vezethet máshova, az ügyfelek korlátlan teljesítőképességének a híján mint végrehajtáshoz. A végrehajtások során ingó és ingatlan vagyon kerül elvételre, szintén korlátlanul ahogy azt a magyar emberek már megszokhatták. A végrehajtások nem kizárólag a fedezeti ingatlanra szorítkoznak, hanem azon túl fellelhető összes ügyfélvagyonra kiterjednek.

A családok sokszor rokoni kezességgel is segítették egymás vállalásait, így teljes családok széthullása és kapcsolatok megromlása is bekövetkezett.

A bankok hitel kihelyezésének a nagyságrendje miatt - egy azonos kockázati elemet állítottak elő mindenki számára, az árfolyam kockázatot és itt hangsúlyozom azt, hogy kockázat kezeletlenül - speciális hazai gazdasági válságot állítottak elő.

Az árfolyam emelkedése egyszerre tette teljesítésre képtelenné, fizetésképtelenné az ügyfeleket (belátható, hogy ebben ügyfélcsoportot alkotnak) ezért az ingatlanfedezetek egyszerre váltak aktuálissá. Az ingatlanok tömeges és egyidejű megjelenése az ingatlanpiacon és az egyre több ingatlan várható megjelenése ingatlanpiaci válságot is eredményezett.

A kilátástalan élethelyzetek miatt, magyar emberek ezrei követtek és követnek el öngyilkosságot, előfordult az is, hogy a karhatalommal történő végrehajtás alatt is. Az emberek és családjaik képtelenek kezelni azt a követelési összegeket melyeket a bank és annak faktor, behajtó cégei, valamint a végrehajtó felszámít nekik, egy-egy végrehajtási eljárás az adósoknak milliós nagyságrendű további költséget jelent.

A vég láthatóan szomorú, de szomorúbbnak tartom a kezdetet a helyzet kialakulásának az okait.

A magyar emberek az Európai Közösség polgárai ezért kötelezettségeik vannak, de a közösségi jogaik hol maradnak ?
Ami tisztességtelen az EU területén az nem lehet tisztességes hazánkban sem, ez a pénzügyi (bűn)cselekmény pedig az.

A hazai deviza alapú konstrukció is néveleges ügylet, valós deviza az ügyletben nem szerepel, illetve a nyilvántartásra került deviza az ügyletben csak névlegesen szerepel, ergo a kockázatok is névlegesek. Ebből következik, hogy a bankok követelése ügyfeleikkel szemben azon túl, hogy névleges követelésnek nevezhetjük, számukra jelentős árfolyamnyereséget állít elő.
A hazai bank szektor tagadja, de nyilvánvaló, hogy árfolyamnyereséget könyvelhet el, különböző jogcímeken ezt meg is teszi (elkönyveli), ez a forintnak adott devizákkal szemben történő gyengüléséből származik, tehát sok ezer milliárdos nyereséget hoz, továbbá a nyereség a hazai bankok refinanszírozójánál is látható, mert szerepel annak mérlegadatiban, véleményem szerint ez súlyos intézményi ellenérdekeltséget takar, mert a hazai jegybankkal összekapcsolható.

A súlyos intézményi ellenérdekeltség, a hazai bank szektor tevékenysége, az illetéktelen pénzügyi felügyelet hozzáállása, a szabályozatlan pénzügyi környezet alapján azt kell vélelmeznie az egyre jobban informálódó lakosságnak, hogy az Állam nevető harmadikként szemléli az ügyfelek-bankok viszályát. A nevető harmadik szerepére a hazai jegybanki eredményekből alappal lehet következtetni.

Az Állami beavatkozások a devizahitelezésbe inkább bankmentő akciónak nevezhetőek, nem tartom szerencsésnek és nem örülök ezeknek a beavatkozásoknak, mert ezek egyértelmű jelei annak, hogy az Állam fedezni és takarni szeretné azt, hogy pénzügyi felügyeleti és pénzügyi szabályozások megalkotása terén mulasztásos törvénysértést követett el.

A magyar klauzula : Aggódni nem kell, lesz megoldása a kialakult, kialakított helyzetnek, mely megoldás nem lesz EU konform és nem lesz fájdalommentes…

Falus Zsolt Ferenc
/Bankcsapda (Registrierung Fehler)/