Kezdőlap > Blog > 2014.04.27.2006...újratöltve.....Államérdek II. "agymosás"
2014.04.27.2006...újratöltve.....Államérdek II. "agymosás"
Megdöbbentő továbbra is az a gátlástalan hazugságáradat, melyet képesek a Magyar Állam képviseletében tenni a legkevésbé tiszteltek.
Feldolgozásra került adatokat, visszaigazolásként megerősítették, hogy a lehető legkorrektebb, objektív és a legközérthetőbben sikerült átadni a lakosságnak. Hiányosságokat abban látnak, hogy a médialehetőségeket nem biztosító közmédiának semmiképpen nem nevezhető sajtóorgánumok a kiegyensúlyozottság látszatára sem adnak. Ezzel sajnos egyenlőre nem sokat tudunk kezdeni, csupán nem beletörődve a lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk a lehető, legtöbbet kihasználni.
A mára már szinte minden megnyilvánulásunkban szereplő 1997 évi XXX. törvény, mely egyértelműen kimondja, rögzíti, szabályozza a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos kötelezettségeket a pénzintézetekre nézve, melynek betartását a pénzügyi felügyeletnek a legszigorúbban ellenőriznie kell, közben úgy tesz a Magyar Állam, mintha nem is létezne.
Rétvári Bencék, Rogán Antalok, Cséfalvay Zoltánok és ellenérdekelt érdekvédők, közgazdászok, jogászok mantrázzák, hogy a felvett hitelt vissza kell fizetni.
Miközben az ügyleteken keresztül szerzett nyereséget eltagadják az ügyfelektől, a hitelbiztosítéki érték plafonján, azaz a 70%-on felüli követelés uzsorának számít. Ezt nem a Bankcsapda találta ki, hanem a hatályos, mai napig érvényben lévő törvények szabályozzák és teszik egyértelművé.
Azt is érdemes és kell is feszegetni, hogy az uniós iránylevek, jogharmonizációs törvényi helyeket, a magyar törvényi rendelkezéseket, miért bújtatták el?
Mai napig tagadják, létüket, hatályos jogrendünk "feles" törvényi értelmezések és alkalmazások halmazával teszik tönkre a magyar lakosságot. Pofátlan, gerinctelen, hol nemzeti, hol keresztényi értékrendek mögé bújó, köz-politikai közéleti szereplők folyamatosan kioktatási kényszerből, alázzák a végsőkig uzsorázott társadalmi réteget.
A Rétvári Bence félék ne akarjanak keresni társadalmi igazságot, ha képtelenek gátlástalanságukat levetkőzve, alázattal, elismeréssel, adózni azoknak az embereknek, akik 2008-ban megmentették Magyarországot az államcsődtől és teszik ezt mind a mai napig.
De elég volt. Nincs mit adnunk elvettétek, mindenünk, a becsületünket, nap, mint, nap minden egyes megnyilvánulásukkal sárba tiporják. 2006-óta a Magyar Állam képviseletében tetszelgők mindegyike, félve az állcsődtől, évről-évre, újra és újra elárulja a magyar nemzetet.
De nem a papíron megjelenő fizetésképtelenségtől tartanak ám az árulók, hanem az államcsőd bekövetkeztének, automatikusan meginduló, számonkéréstől, felelősségre vonásának következményeitől.
Pedig nincs tovább! Egyszer mindenkinek vállalnia kell tetteinek következményeit.
Megdöbbentő továbbra is az a gátlástalan hazugságáradat, melyet képesek a Magyar Állam képviseletében tenni a legkevésbé tiszteltek.