2013.05.01.Van egy Bank, aki ismeri és alkalmazza a kockázatkezelést !

Ez jár a fejemben....


Van egy Bank, aki ismeri és alkalmazza a kockázatkezelést !

Pedig én már kezdtem azt hinni, hogy civilként feltaláltam a kockázatkezelés nélkülözhetetlenségét, mivel a mi csoportunkon kívül senki nem hiányolta sohasem, megnyugtató az, hogy van pénzügyi szolgáltató aki felismerte a konstrukció árfolyamfüggőségét és azt, hogy korlátlan kockázatvállalás egy névlegesen megvalósult deviza tőke nyilvántartás alapján nem tisztességes eljárás !

Tehát van EGY DARAB fekete bárány, van egy darab Bank a Bankszövetség tagjai között, akik úgy merészelik "aljas módon" kihelyezni a deviza nyilvántartású hiteltermékeiket, hogy a "kockázatkezelés" része az ügyletnek, sor kerül ebben az esetben stop loss limit megadására és/vagy meghatározására, mely alapján egy árfolyamváltozásnál a hitel tőke konverzióját végrehajtják...

Azt ki lehet jelenteni, hogy a kockázatkezelés nélkül alkalmazásra került konstrukcióban -ami széles körben elterjedt és megfertőzte az érintett magyar lakosságot és ezzel járulékos károkat okozva az egész országban - tulajdonképpen az ügyfélvagyon teljes ELNYILVÁNTARTÁSÁT valósítják meg !

Sajnálatosan 2009 március 21.-e sokak figyelmét sikeresen elterelte a lényegről, mert ekkor Gyurcsány Ferenc lemondott vagy lemondatták (mindegy), de számunkra a lényeg a március 23.-ai törvénymódosítás, ami a bankok egyoldalú szerződésmódosításának a szigorításáról szólt... azaz innentől "csak" a kamat, díj és költség vonatkozásában lehet a szerződést egyoldalúan módosítani, de mit is lehetne még módosítania a bankoknak önállóan ?
(Pl. nyilvántartási tőke összeg cseréjét, konverziót forintra vagy euróra)

Ezen időpont előtt a prudens bankok a kapott egyoldalúság birtokában a kockázatkezelést kötelességüknek érezték saját bevallásuk szerint is, de a PSZÁF elhatárolódott a bankok álláspontjától és a törvénymódosítást végrehajtották !
Ez a törvénymódosítás annyira hatékony volt, hogy a 2007-es 4,49%-os kamat érték helyett, már 2010-ben 9,1%-ot tudott felszámítani a hitelező. Ekkor jelentettem fel először uzsora miatt...

Ami tehát elmaradt, az a KOCKÁZATKEZELÉS... aki valóban fel akarja hívni a figyelmet az árfolyam "korlátlan" kockázataira, az nem tagadhatta volna el a kockázatok előfordulása esetén nélkülözhetetlen prevenciót a kötelező kockázatkezelést !

A devizahiteles ügyfélcsoport, akikkel tehát azonos kockázatokat azonos típusú fedezet nyújtása mellett vállaltattak a kockázati elem előfordulása esetén, egyszerre és egy időben fog teljesítésre képtelenné válni, mely során a fedezetek elértéktelenedése is sújtja járulékos következményként...

A szerződéses viszonyból eredő árfolyamkockázat valóságossága vagy névlegessége meghatározandó körülmény !

Ha az árfolyamkockázat valós és valóságosságát a forrásai alapján állítja a bank (Felcsúti, Patai, KoviLevi), akkor a hitelező ezzel szintén bevállalta az árfolyamkockázatokat, de ha ez igaz lenne akkor miért nem fél a fedezetlenségtől a bank, miért nem félnek a tulajdonosok a csődtől, mely a fedezetlen hitelezés egyértelmű következménye ?
Ebben az esetben közös érdek lenne a kockázatkezelés, hiszen az ügyfél fizetésképtelenségének, valamint a hitelösszeg fedezetlenségének a megakadályozása elsődleges szempont.

Esetünkben a hitelkockázatok nyilvántartáson alapuló átruházását valósították meg a hazai bankok, származtatott (deviza) eszközön keresztül.

folyt.köv.

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.