A legnagyobbak riadalma valós, avagy válaszra méltat a nem kérdezett!
Kedves harcos/sorstársak egyre több megkeresés érkezik olyan magas szintekről, mely helyekről nem szoktak válaszolni, és válaszolnak azok, akiket nem kérdeztünk.
Mitől van ez a kényszeres válaszadási inger? A kérdés természetesen költői és egyben ironikus, hiszen az igazság felderítése, nyilvánosságra hozatala, tényekkel és okiratokkal alátámasztott állításainkat megkérdőjelezni lehetetlen.
De még mindig bíznak abban az évtizedek alatt hozzászoktatott korrumpált cinkosok és az emberek képviseletét megélhetési forrásként kezelők, hogy hasra esünk attól, hogy levelet kapunk tőlük. Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy hozzászoktatott, hiszen ki merte az elmúlt évtizedek alatt megkérdőjelezni, teszem azt a szolgáltatója által kiállított csekket, nemhogy számon kérje azokat kik azzal, hogy megvásároltak maguknak egyes törvényhozókat, (nem csak hazánkban) biztosítva látták évtizedekre országunkban megélhetésüket.
Meglehetősen nagy riadalmat váltott csapásmérésünk az unióban is. Hiszen hazánk árulói nem kisebb célt tűztek ki, mint helytartóként előnyöket biztosítva az egyenlőbbeknek külső segedelemmel valótlan ellenségképet kreálva a hatalmuk bebetonozását készítették elő.
„Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!”
Most napjainkban is ez a helyzet, az ellenség nem változott csak a módszereik lettek kifinomultabbak. De mint mindig a történelem folyamán van, vannak, akik felismerik türkjeiket, megmutatják a nemzetnek azokat, akik vesztüket okozzák.
Mi felismertük Őket! Megfejtettük titkaikat! Lelepleztük szándékaikat! Most ettől rettegnek hazaárulóink, ettől rettegnek a cinkosok, mert Mi lettünk elérhetetlenek számukra. Mi nem vagyunk zsarolhatóak, megvehetőek és a „nagytakarítással” is megkéstek, mert a gőg oly mértékűvé nőtte ki magát szívükben, hogy nem vették komolyan szándékainkat. Arra gondoltak először, nem vesznek rólunk tudomást, másodszor nevetségessé tesznek, harmadszor lejáratnak, negyedszer…….
A döbbenet és az arcokra fagyott mosoly lesz uralkodó a korrupt politikai elit, a bankszterek, és nem utolsó sorban a külső cinkosok arcán, mert nem engedjük tovább rabolni a magyar embereket!
„Ezt Mi köbe véstük”!
Napokon belül válaszolni fogunk, de nem a meghatódottság és az áhítat lesz az uralkodó vezérvonal! A megkeresés és a válaszadás is közzé lesz téve, mert Mi nyílt lapokkal játszunk!
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rablóbankmentes, jövőt kívánok!
Tisztelettel:
Grell Antal
B.É.CS. sajtóreferens
Háború és Béke!
Nem lehet ismeretlen-e két szó párosítása sokaknak, de jelentése az idők folyamán mindig új értelezést nyer. Napjainkban nincsenek fizikai barikádok, dübörgő lánctalpasok, megszálló csapatok országunkban, mégis úgy érzékeljük, háború folyik ellenünk.
Mi kellett ehhez? Elsősorban kellett valaki, aki megmutatja, rámutat az első számú ellenségeinkre, mely nem más, mint mi saját magunk. A magyar nép korszakának legérdektelenebb, legkiszámíthatóbb nemzedéke vagyunk/voltunk.
Kiszámíthatóságunk abból fakad, hogy túlságosan jóhiszemű és megvezethető nép a magyar. Elvesztetünk védekezőképességünket, mint az a szervezet, melyet folyamatos védőoltásokkal bombáznak, így immunrendszerét kiiktatva tönkretesznek.
De mint minden a természetben, ha esélyt kap a magyar ember, hogy egyensúlyra törekedhessen, megteszi. Csak hosszú idő telt el a lélegeztető gépre kapcsolás és az öntudatra ébredés között.
Ha nehezen is, de felébredt a magyar és, kezd erejére kapni, mire ereje teljében lesz, addigra mi felismertetjük vele ellenségeit, akik bár nem látható hadsereggel, fegyverekkel, de annál kíméletlenebb, és aljasabb módszerekkel, pusztítják honfitársainkat. Kíméletlen fegyverük a pénz feletti uralmuk, seregeik nem egyenruhában, hanem öltönyben, nyakkendőben, páncélosaik a korrupt és cinkos politika, fogalomtalan hatóságok. Biológiai fegyverük a média, mely komában tartotta nemzetünk, de csak tartotta!
Igen tisztelt harcostársaim, már végre nem arról kell beszélnünk, ébredjetek, hanem arról, hogyan vérteződjetek fel azzal a tudással, mely elszántságra, erőteljes hitre, eltántoríthatatlan tenni akarásra ösztökéljen mindenkit. Az ország több pontjáról egyre több helyről érkeznek már naponta a jó hírek, hogy megszervezik magukat az emberek, egymás oktatásával, a hite hagyott honfitársaink felerősítésével megkezdődött egy olyan összefogási hullám, mely ezt a generációt be fogja emelni a magyar történelem elismert nagyjai közé.
A legnagyobb ellenségünk, mely a kétely volt legyőztük, legyőztük saját magunk! Tehát nincs már olyan erő, aki utunkat tudná állni. Nincs, olyan hatalom mely megállj parancsol!
A hullámok egymást erősítve olyan óriási cunamivá válnak, mely lesöpri az élősködőt. Már nem kell sok idő, hiszen a patkányok már keresik a menekülő utat, kész van az áldozati bárányok listája, akiknek azt a feladatot szánták, hogy a nép haragjával szembesülve, őket, ha kell, feláldozva mentsék irhájukat, azok kik eddig megmondták, sokat zabáltok ti magyarok.
De most nem lesz elég egy bocsánat, egy ködös magyarázat, egy konc, melyen elrágódhatunk. Nekünk fejek kellenek, mert minden egyes magyar áldozatért egy „fejjel” kell fizetniük, akik előidézték a mai állapotokat. A rablóbanda-szövetség, a korrupt politikai haszonlesők és a cinkos hatóságok együttesen okozták, szándékosan nyereségvágyból elkövetett népirtást hajtottak végre!
„A bűn nem maradhat büntetlenül”
Tisztelettel: Grell Antal
Egyre nagyobb „kockázatot” jelent a nép hangja, avagy a Bankcsapda-csoportot egyre többen keresik!
Tisztelt sorstársak!
Még, ha nem is kapjuk meg a megfelelő médiafelületet jelen pillanatban, azért kezd érzékelhetővé válni, hogy szaporodnak a burkoltan kételyeket megfogalmazó vélemények. Megint elérkeztünk ahhoz a társadalmunkat fenyegető, (történelmünk során már annyiszor bevált) önmagunkat lekicsinylésre, céljaink feladására buzdító, törekvéseinket megakadályozni kívánó, segítő szándékot színlelő, ellenben megadásra, cselekvőképtelenségre szorgalmazó gondolatébresztési szándék. Mely megosztásra, egymás ellen való uszításra, vagy szimpla beletörődömségbe taszítja sorstársainkat. Ez számomra nem jelenthet mást, mint azt, hogy, ha már csírájában el akarják fojtani, a Bankcsapda hangját, akkor jó úton járunk.
Egy kis visszatekintő. Kb. egy hónapja még fogalmam sem volt róla miként, hogyan fogom szemlélni a jövőt. Szinte, mint a halálra ítélt várja a hóhért, hogy sújtson le bárdjával, Én is vártam a bank rám kirótt törlesztő részlet kalkulációjára. Tehetetlennek és egyre dühösebbnek éreztem magam. De mivel nem adok fel könnyen semmit sem, míg látok egy szikrányi reményt is a megoldásra, küzdök! Így találtam meg a Bankcsapda csoportot!
Tehetjük fel a kérdést! Mit adtak nekem, nekünk, hiszen ugyanúgy megvannak hiteleink? A legfontosabbat, mely legalábbis nekem fontos. NEM SODRÓDOM AZ ÁRRAL, HANEM IRÁNYÍTOM SORSOMAT! Egy hónapja nem tudtam, hogy jogosult vagyok betekinteni bizonyos folyamatokba, melyeket nem azért nem tettem meg, mert nem érdekelt! Nem volt tudomásom arról sem, hogy belső vizsgálatot kezdeményezhetek saját szerződésemmel kapcsolatban. Mivel olyan, amilyen a banki információ megosztás az ügyfelek részére, mely úgy van kialakítva, hogy az emberi kitartást teszik próbára.
Most pedig visszatérve a jelen helyzethez. Van egy elutasító vélelmezés alapján megfogalmazott NAV vélemény. ÉS? De van jogorvoslatra is lehetőség! Ma nem lennénk büszkék az egri várvédőkre, ha az első török megadási felszólításra, leszegett fejel kivonultak volna a várból! Ma sok minden elképzelhető. Lehet, hogy nem járunk sikerrel. Lehet, hogy hibás a gondolatsor, lehet…..stb. Talán jogosak a kételyek, de egyet biztosan tudni akarok. Ha elbukunk és rám kerül a sor, megkérdezi tőlem gyermekem, miért kell elköltöznünk? Tiszta lelkiismerettel (talán könnyes szemmel), de büszkén tudjam mondani: édesapád megtett mindent!
Egy nagyon fontos dologra pedig fel kívánom hívni a politikusok, mind a jogászok figyelmét! Nem az állam és a bankárok teremtették az embereket!
„Az állam erkölcsössége a polgárok erkölcseinek függvénye”. Ha megemésztették az „igen tiszteltek”, akkor köszönjük, nem kell szajkózni azokat a jogi kiskapukat, mellyel meg lehet magyarázni, hogy igen is legálisan kirabolhatóak vagytok Ti emberek! Mert akkor a Ti felelősségetek, hogy olyan jogi környezetet teremtsetek, melyet egy tisztességes társadalom megérdemel!
Tehát kételkedő, kioktató honfitársaim! Ne temessük el a csatabárdot, mielőtt kiástuk volna!
Tisztelettel: Grell Antal
Ha azt akarjátok, akkor legyen harc!
Megszámlálhatatlan órát, napot töltöttem azzal, hogy felvérteződjem és megerősítsem hitemet, nincs lehetetlen! „A tudás hatalom” szól a fáma, de mit ér az, ha nem következik be, aminek be kell következnie? Mit ér az a hatalom, melyet nem lehet érvényesíteni? Mit ér, az a vágy, melyet nem követ kielégülés? Mit ér az a társadalom, melyben vannak egyenlők és egyenlőbbek, melyben vannak feláldozhatók és járulékos veszteségnek tekinthetőek?
Egyszerű kérdések és alap biológiai szükségelek, mely a természetben kiválóan működik, de a mai civilizációnak mondott fertőben veszendőben van. Megborzongtok, ha egy húsevő egy szép növényevőt leterít, de nem gonoszságból, nyerészkedésből, hanem csak éhségét csillapítani szándékozik.
De minek nevezzük azt, ha ember, embertársára támad, de célja csak a haszonszerzés a hatalom és a mindenki fölött való uralkodás? Miért nem vagytok képesek borzongani, felháborodni ezen? Míg egy oroszlán elejt, egy antilopot gyilkosnak nevezitek, de, ha egy ember kirabol, ellehetetlenít, öngyilkosságba kerget egy másikat, azt minek neveznétek?
Elérkezett az idő, hogy beismerjétek, nem vagytok emberek csak szövethalmazok, biorobotok, akiket tetszés szerint programozhatnak, befolyásolhatnak, mert nem vagytok képesek a puszta önvédelemre sem.
Azt harsogjátok, nem lehet változtatni, azt a kérdést teszitek fel magatoknak a legtöbbször: mit tudnék Én tenni egy rendszer ellen, mely országokat, politikát, irányít és akaratát ráerőlteti azokra?!
A válasz benned van csak meg kell találnod! Mit tennél, ha veszélyben éreznéd a családod puszta létét? Mit tennél, ha haldokló gyermekedet életed árán, de meg tudnád menteni? Igaz milyen egyszerűek a válaszok és gondolkodás nélkül döntenél! Akkor miért gyötörnek kétségek, ha ugyanezt kell megtenned, csak mégis hamarabb fordulsz Önmagad ellen, mint azok ellen kik ebbe a helyzetbe, szándékosan, nyereségvágyból beletaszítottak?
A háború, mely a legsötétebb időket is felülmúlja, dúl! Jobb, ha felkészülsz, mert ebben a harcban nincs könyörület, nincs megalkuvás és senki nem fog önszántából megtérni. Ha magadért nem hát harcolj családodért, ha nem bírod, tovább kezd meg a vadászatot légy Te az oroszlán, de ne add meg magad harc nélkül!
Ne várj a másikra, hanem hívd, nem kell mindennek úgy történnie, ahogy azt már elmondták, legyen úgy, ahogy Te akarod! Soha ne feledd nem vagy egyedül, csak el akarják veled hitetni!
Nem kevesebbet tűztünk ki célul, mint szabadságunk visszanyerése, gyermekeink jövőjének biztosítása, honfitársaink megmentése. Nem lebecsülendő az ellenség sem, hiszen évtizedek óta űzik „szakmájukat” büntetlenül. Nem akarnak egykönnyen megválni előjogaiktól.
Ne csak szövethalmaz légy, legyél ember! Gondolkodj, legyen, erős hited, becsületed, oroszlán szíved!
Grell Antal