2017.02.24. A devizahitelek kockázatkezelés nélkül uzsorás szerződéseket takarnak!
Az Egyesület elnökségének határozott álláspontja szerint, kockázatkezelésről szóló hitelezői tájékoztatások hiányában a devizahiteles szerződések uzsorás szerződéseket takarnak.
A Kúria jogegységi határozataiban kialakított álláspont, hogy ezek a szerződések nem uzsorás szerződések és nem ütköznek jóerkölcsbe, azonban Falus Zsolt Ferenc elnök szerint ez a megállapítás utólagos felülvizsgálatra szorul, mivel a hitelezők számára a kockázatkezelést a prudens működésre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírják. A hitelezői kockázatkezelés többféleképpen is megvalósítható és a kockázatkezelésnek nyilvánvalóan költségei és kockázatai vannak, mely költségeket és kockázatokat a hitelező által alkalmazott kockázatkezelés határoz meg.
Következésképpen a kockázatkezelés és annak költségei a devizahiteles szerződésekhez tartoztak, melyek szükségszerűen az ügyleti kamatokba beágyazódtak. Megállapítható, hogy kizárólag a kockázatkezelésnek köszönhető a hitelezők árfolyamkockázatokkal szembeni közömbös magatartása, hiszen csupán az ingatlanfedezet, az árfolyamváltozás miatt megnövekedett követelések összegét nem képes követni és szintén a kockázatkezelésnek köszönhető, hogy az árfolyamváltozás miatt csődhelyzetbe került adósok tömegei, nem eredményeztek a követelések fedezetlensége miatt bankcsődöt.
Mivel a fentiek szerinti hitelezői kockázatkezelés tényét és az ügyfél részére nyújtott tájékoztatások mélységét, illetve minőségét a jogegységi határozatok nem vizsgálták, azonban ezeknél a szerződéseknél, éppen az információs erőfölényben lévő hitelezők kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatásának a hiánya, eredményezte az adósok súlyosan kiszolgáltatott helyzetét és korlátlan kockázatát -mely tájékoztatás hiánya a hitelezőknek felróható-, ezért a Kúriai jogegységi határozatok utólagos felülvizsgálata szükséges.
Az Egyesület elnöksége üdvözli és egyben tájékoztatja az érintett ügyfeleket, hogy az Európai Bíróság előtt a devizahitelezéssel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárások vannak folyamatban, melyekben egyrészt a kockázatokról szóló tájékoztatások tartalmát, másrészt az ún. adósmentő törvényeket, az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek alapján vizsgálják.
Falus Zsolt Ferenc szerint, az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő C-51/17., valamint C-483/16. ügyszámú eljárások időtartamára a pereket és a végrehajtási eljárásokat fel kellene függeszteni.