2014.12.10.25 év nettó bűncselekmény, a munka alapú társadalom margójára!

Szemérmetlen hazugságokkal hergelik a lakosságot a Parlament melegében, többször bódultan megjelenő honatyák.

Mielőtt belekezdenék itt ezen a ponton javasolnom kell a parlamenti képviselők elmeorvosi szakértői vizsgálatokon való rendszeres megjelenését.

Na, de kezdjünk bele, hiszen a bársonyszékek "ráragadtak" a képviselők nemesebbik felére, ezért elszakadtak a valóságtól. A megfogalmazásuk szerint immáron huszonötödik éve hallgathatjuk, "idén még rossz lesz de jövőre Kánaán. Csak most kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat, utána jobb lesz.",

Gondolom mindenki hallotta már ezeket a mondatokat a megbízásból és megélhetésből szajkózó parlamentiek szájából. Minden évben a pénzügyi stabilitás jegyében megszorítanak, bár manapság csak optimalizálnak vagy éppen strukturálisan átalakítanak, nevezik. A végeredmény természetesen ugyanaz.

A valóságtól elrugaszkodottak, olyan vitákat folytatnak, mely alkalmatlan, szánalmas és egyben gyomorforgató. Semmi másra nem alkalmas csupán arra, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, fogalmuk sincs mit műveltek a magyar társadalommal.

Küzdenek a szegénység ellen, miközben megjelent a dolgozói szegénység. Küzdenek a gyermekéhezés ellen, miközben mindkét szülő folyamatos munkarendben éhbérért dolgozva nem tudja eltartani családját. Küzdenek a csaló, bűnöző leszázalékoltak ellen, miközben a gyárak ontják magukból a munkakörülmények közben megrokkant és tönkrement embereket. Küzdenek a korkedvezményes nyugdíjba vonulás ellen, miközben azért megszavazták a Parlamentiek korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

Ennyit érnek.

De ne csak kritizáljak, hanem rávilágítva a megélhetésiek elhibázott és megvásárolt döntéseinek "kiszögellésére", megfogalmazom szerintem mi lenne a megoldás sok területen. Bár már hallom előre a fizettettek kritikáját ez demagógia. Szerintetek.

Alapvető probléma mely a nyugdíjkassza nehézségeit jelenti, az nem más, mint a évtizedekkel ez előtti létminimum megállapítása és azon való emberek millióinak belekényszerítése, Választási lehetőség nélkül. Emlékezzen csak vissza mindenki akkor jelentek meg a KFT,BT, meg a tolvaj banda kárpótlásostul, földrablóstul.

A mesterségesen alacsonyan tartott létminimum (emlékezzünk csak hónapokig vitáztak, hogy 27.000 vagy 27.500Ft legyen) és annak adómentessége megalapozta a leendő nyugdíjasok ellehetetlenülését. Majd mindezt megfejelve jött Bokros és a mára már nem tagadott államcsőd elkerülésének okán a csomagja. Melynek hatására munkanélküliek áradata és a feketemunka lett a lakosság sorsa. A puszta túlélés lebegett a családok szeme előtt.

Megoldás a külföldi tőke bevonása és a rablóprivatizáció. Ennek isszuk a levét, hiszen minimális szabályozás, feltétel nélküli bevonulást engedett a Magyar Állam a multicégeknek, mert "szükség" van az új munkahelyekre. Mindeközben garantálták az alacsony bérek és hatalmas profit meglétét, hosszútávon való fenntartását.

De ez már történelem, csak azért kellett feleleveníteni, hiszen 2004-óta a Bokros csomag ellenére újra meg újra az államcsődöt kívánják elkerülni, miközben a parlamentiek és holdudvaraik gazdagodnak a lakosságot halomra ölik, mély-szegénységbe taszítják.

Akkor bocsássuk társadalmi vitára a következőket:

Nem azért dolgoznak hétvégén az emberek mert utálják a családjaikat vagy éppen nem tudnának tovább aludni, hanem azért mert az alacsony és nevetséges bérezés miatt rá vannak kényszerítve.

Megoldást nem az anyukák mielőbbi munkába állásában, hanem a családfenntartók azaz a családapák megnövelt, a mai napon kiszámított bérezésében látom. Be is dobok egy számot, legyen min vitázni (350.000-450.000Ft.nettó jövedelem.

Ezzel megoldódna több millió ember, (nagyrészt hölgyek munkaügyi problémája) Nem utolsó sorban csak az ambícióval megáldott és nem, gazdaságilag belekényszerített hölgyeknek kellene dolgoznia. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a gyermekekre sokkal nagyobb és átfogóbb figyelem összpontosulna, azaz társadalmi problémák zöme kiszűrhetővé válna.

Azt soha nem firtatja senki, hogy a "csellengő" gyermekekkel nem azért nem foglalkoznak a szülők mert trehányak, felelőtlenek, hanem azért mert mindkét szülő folyamatos munkarendben (gyengébb parlamenti képviselőknek, hétvégén is, ünnepnapon is, 3+2,6+2,12+12) dolgoznak, lehetőleg váltott műszakban, hogy a lehetőségeikhez képest valaki legyen a gyerekekkel is.

A "munkaidőkeretes" történetet már nem is firtatom, mert az nettó bűncselekmény a családok ellen. Kiherélték a munkatörvénykönyvét, megszüntették, felszámolták, megvásárolták az érdekvédelem bástyáit.

Nem számít, hogy hány évet dolgozott le a szerencsétlen, akkor is egy év a biztosítási idő (táppénz), ha addig nem sikerül a leszázalékolást elintéznie, hát akkor vagy visszamegy dolgozni és beledöglik vagy éhen pusztul, családostul. Na de senki ne gondolja, hogy a leszázalékolt embereknek fenékig tejfel az élete, Hiszen morzsákat szórnak, nekik, melyért megaláztatás, megbélyegzés jár élete végégig.

Utolsó gondolatként, (hiszen így is terjedelmessé vált gondolat cunamim, pedig csak a felszínt kapargattam, ennél sokkal súlyosabb problémák vannak a rendszerben) nem elég az iskolában kibekkelt idő, nem elegendő a statisztikai adatok böngészése.

Mert tapasztalat, gyakorlat nélkül nem fogjátok látni, a számsorok mögött az embert. Ezért tudja a fiatal, ambícióval, tapasztalat nélkül és jó fizetéssel rendelkező a Parlamentben bizonygatni Magyarország jobban teljesít.

Feltételként kellene szabni, mindenre kiterjesztve, hogy csak az készíthet törvény tervezetet, csak az szavazhat, aki legalább két évet dolgozott, (abból a bérből élt) gyárban, multinál, folyamatos munkarendben.

Minden korszaknak megvan az államcsőd elkerülésének technikája. Volt Bokros-csomag, Majd lett "devizahitelezés", Mára forintosítás.

Minden egyes intézkedést azért alkotta a Magyar Állam, mert nem kívánta és nem kívánja beismerni büntetőjogi felelősségét, inkább feláldozza a magyar nemzetet évről-évre.

Grell Antal
B.É.CS.
kép:(A Nankingi mészárlás) szerintem nem szorul külön magyarázatra.