2014.05.12.A Magyar Államnak érdekében állt, hogy a lakosság fizetésképtelenné váljon!

Ahhoz, hogy az állításnak valóságtartalmát ne lehessen megkérdőjelezni vissza kell utaznunk az időben, kiemelve azokat a fontos részleteket, melyet soha senki nem feszegetett.

De előtte fel kell frissíteni a Magyar Állam 2008-as gazdasági helyzetét. Azt mára már nem vitatják, beismerik, hogy 2008-ban államcsőd volt. (Igaz ehhez szükség volt arra, hogy, feltárt folyamatokat nyilvánosságra hozzuk.) Ha belegondolunk, hogy egy államcsőd helyzetbe került ország, mely 2004-től kezdve a szakadék felé sodródik, mégis állapotához képest iszonyatos mennyiségű állami kamattámogatást "biztosít" a devizában-nyilvántartott hitelek mögé, akkor kezd érdekessé válni a történet.

Ehhez szükséges tudni, hogy ilyen tevékenységhez az államnak céltartalékot kell képeznie, nem utolsó sorban a költségvetésében is meg kell jelennie, mely összeg felhasználása másra nem fordítható.

Kezd derengeni?

Ha ezt megértettük, elfogadtuk tényként (hiszen az), akkor most a következő lépésként csak meg kell nézni, hogy 2007 év végén, 2008 év elején volt a köztudatba elterjedt "devizahitel" kampány, melynek sikeressége nem kérdőjelezhető meg, szenved is tőle a magyar lakosság közel fele. Ismét felhívom a figyelmét mindenkinek, Magyarország államcsődhelyzetben.

Most nézzük meg a devizában-nyilvántartott közjegyzői okiratokat és szerződéseket. Mindegyik állami kamattámogatású "hitelszerződésként" ajánlott pénzügyi termék. Legelterjedtebb formája valamilyen állami kamattámogatású lakástakarék-pénztár, pénzintézetektől függően,általában öt, nyolc éves futamidőkkel.

Az öt, nyolc éves periódust most, a közérthetőség miatt nevezzük "türelmi időnek", mely idő alatt fix törlesztőrészleteket kellett teljesítenie a lakosságnak.

Ha megemésztette a fent előadottakat, akkor saját "bőrén", mindenki tapasztalhatta, hogy éppen a "türelmi idő" lejárta után szabadult el a pokol, duplázódtak, triplázódtak meg törlesztőrészletei. A takarékpénztárakban gyűjtögettet összegek pedig "elnyílvántartásra" kerültek. Pénzintézeti kimutatásokban (papíron) betörlesztésre került, de látszatja a tőketartozás valós csökkenését nem eredményezte, vagy csak átmenetileg.

Most már csak egy kis képzelőerőre van szükség, ahhoz, hogy az állami kamattámogatások összegét a lakosság milliós nagyságrendű, "hitelszerződéseit" figyelembe véve ezermilliárdos költségvetési forrásról beszélhessünk.

Összefoglalva: Magyarország csődhelyzetben van. Mégis ezermilliárdos nagyságrendű céltartalékot tud képezni kamattámogatás miatt. Melyet öt, nyolc év után a Magyar Államnak teljesíteni kell a pénzintézetek felé, hiszen ezt az összeget az ügyfél soha nem láthatta fizikai valójában.

Ha 2007-2008-tól számított öt, nyolc évet vesszük alapul, akkor 2008-2015 közötti években a céltartaléknak "meg kell lennie", a Magyar Államnak súlyos költséget jelentene, ha a szerződéseket életben tartanák módosítások, változtatások, állami beavatkozások nélkül.

Magyar Állam 2008-óta a pénzügyi stabilitást helyezi előtérbe, úgy gondolom ezt többször megerősítette képviselete. Tehát, ha végiggondoljuk a folyamatokat, állami beavatkozásokat, és napjainkban hangoztatott árfolyamgát lehetőségét, mely tartozáselismerésen, és szerződésmódosításon, további uzsorázhatóságon kívül semmire sem való, akkor felmerül a jogos kérdés, hová tűnt az ezermilliárdos nagyságrendet tartalmazó céltartalék?

Az árfolyam "bedöntésével", irreális kamatkövetelések lehetőségének biztosításával, hamis segítséget ajánlva, a lakosságot ismét becsapva, mentesült és mentesülni akar, a Magyar Állam felelőssége és kötelezettségei alól.

Jó reggelt Magyarország.

Grell Antal
B.É.CS.