A „Tüntetéssorozat az Igazságért” elnevezésű demonstráció I. helyszínén (atv székházánál) a televíziós társaság rendelkezésére bocsátunk olyan dokumentumokat melyek alapján követeljük, hogy a hazai bankok és a Magyar Állam által a tőketartozás devizában való nyilvántartásával (jelzáloghitelezés), illetve mértékadással (gépjármű-hitelezés), az árfolyam indexelése során megkárosított lakosságnak a szerződéses viszonnyal kapcsolatban és azzal összefüggésben keletkezett kártérítési igényének az elismerését, megtérítését.
Az átadásra kerülő mellékletek elnevezése és azok tartalmának rövid ismertetése :
1. Dr. Vida Ildikónak a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnök asszonyának 2013 március 20.-án elküldött levél, melynek tartalma, hogy a bankok által alkalmazott pénzügyi konstrukcióval kapcsolatban adókötelezettség terheli vagy adójóváírás illeti az ügyfeleket Ezt igazolja, hogy a „végtörlesztés” során alkalmazott „kedvezőbb” árfolyam által elért árfolyamnyereség a vonatkozó adótörvény szerint a magánszemélynek adófizetési kötelezettséget jelentett, de törvénymódosítással a parlament az adófizetés alól a végtörlesztéssel elért árfolyamnyereséget adómentessé változtatta.
2. Az „Egyetértési Megállapodás az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között” című megállapodás a 2008-as EU/IMF szerződés, melyben konkrét gazdaságpolitikai kritériumok kerültek elfogadásra melyek az időszakos folyósításnak a feltételei voltak. A folyósítás Második részletének C pontjának a 4.bekezdése ami tartalmazza a „…devizaalapú hitelek forintalapúra történő konvertálásának a lehetőségét is, ezzel csökkentve a nagyarányú lakossági devizakockázatot.”; A Harmadik részlet folyósítási kritériuma volt a C pont 1. bekezdésében „Intézkedések megtétele a pénzügyi szektor felügyeletének és szabályozásának megszilárdítása. Ezek az intézkedések a következőket foglalják magukba…(2) intézkedések a jelzáloghitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-értek arány, és a lakossági hitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-jövedelem arány biztosítása érdekében.”
3. Az anyag 1997-es évben az IMF vezető közgazdász professzorától Jang-Yung Lee-től származik, mely tartalmazza azt a tevékenységet melyet a Magyar Nemzeti Bank Simor András elnöksége alatt folytatott. A tanulmány teljes egészében leírja az alkalmazott jegybanki tevékenységnek kockázatait és alkalmazásának a feltételeit, továbbá azt is miként alkalmas a kialakult helyzet az abban részt vevő felek általi visszaélésre. A forintárfolyammal szemben kialakított hazai jegybanki ellenérdekeltség azt jelenti, hogy a forintgyengülés nyereséget, valamint a forinterősödés veszteséget eredményez. „Eladta a hátát idegen devizában”
4. A Magyar Nemzeti Bank 2007-es, valamint a 2011-es év között eltelt rövid időszakban láthatóan szembeötlően nagy növekedést produkált, a jegybanki mérlegadatok alapján. Súlyosan téves az olyan állítás mely szerint a kapott 20 milliárd eurós EU/IMF forrást hazánk „elköltötte”, hiszen a helyes kifejezés a „befektette”. Ezekkel a forrásokkal egyedülálló módon az MNB önállóan rendelkezhetett. A mérlegadatban szereplő 2007-es év mérlegében 4.14 pont alatt, míg a 2011-es mérlegben a 4.17 pont alatt szerepeltetett „Forintárfolyam kiegyenlítési tartalék” rovatban közölt összeg 4 év alatt majd 1300 milliárd forinttal növekedett. A hatályos jegybanktörvény szerint a jegybanki tevékenység során elért nyereséget, árfolyamnyereséget a „Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka” rovatban kell szerepeltetni.
5. A Svájci Nemzeti Bank vezető közgazdászai által készített tanulmány melyhez az adatokat a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgáltatta a következőket tartalmazza : „A PSZÁF adatai egyértelműen arra utalnak, hogy a bankok refinanszírozásában a svájci frank vagyon csak mérlegen kívüli tételekből áll össze…2006 márciusában a lengyel Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásai alapján megállították a külföldi deviza hiteleknek a növekedési ütemét …Különösen a Magyarországi és a Lengyelországi bankoknak nincs svájci frank értékű állományuk.”
6. A Bankszövetségi háttérbeszélgetésben Kosárszky Gábor, a Volksbank treasury vezetője és Ágoston István az Unicredit ügyvezető igazgatója az alábbiakat közölte : „A svájci frankban való betétgyűjtés Magyarországon minimális, a belföldi bankközi piacról való bevonása sem jellemző, alapvetően az anyabankoktól jutnak hozzá és meglévő forint forrásaikat cserélik el a bankok svájci frankra FX Swap és Cross Currency Swap ügyletekben…Ágoston István, az UniCredit ügyvezető igazgatója szerint jelenleg a bankok a forrásokat nem egymásnak adják, hanem a jegybankban helyezik el, gyakorlatilag már csak deviza swap ügyletek vannak.”
7. A Bankszövetség 2009. I. negyedévi tevékenységéről készült „BESZÁMOLÓ” az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos törvényi szigorításokat és az illetékes tárcák, valamint a PSZÁF hozzáállását tartalmazza : „…az egyoldalú szerződésmódosítás joga egy kockázatkezelési eszköz, amellyel egy prudens banknak időnként élnie kell.” A törvénymódosítás után a bankok egyoldalú szerződésmódosítási joga kizárólag a költség, díj és a kamat tekintetében maradt, míg a konverzió, nyilvántartási tőkecsere tehát az önálló kockázatkezelés lehetetlenné vált. A pénzügyi szakértői felelőssége alól ez nem mentesíti a hazai bankokat, hiszen közös akarat alapján a szerződésmódosítás végrehajtható lett volna.
8. A Hitelintézeti Szemle 2009-es 3. számában részletes összefoglaló található az alkalmazásra került pénzügyi konstrukcióval kapcsolatban, ebben megtalálható továbbá az MNB és a PSZÁF aggályaira történő Bankszövetségi reagálás, mely szerint az előforduló árfolyamkockázatok swap ügyleteken keresztül fedezhetőek.
Felszólítjuk az Önök televíziós társaságát, hogy a továbbiakban az általunk átadott dokumentumok figyelembevétele alapján foglaljon állást a „devizahiteles” témában, az objektív tájékoztatásról szóló vállalásuknak megfelelően.
Kérem Önöket, hogy amennyiben az átadott mellékletekkel kapcsolatban további kérdéseik, aggályaik vagy észrevételük van, akkor a megadott elérhetőségeimen szíveskedjenek jelezni és készséggel állok a rendelkezésükre.