TOP SECRET/ az okirat, mely nem „érdemelte ki” a nagynyilvánosságra hozatalt!

Az okiratnak egyetlen egy hiányossága (amiről nem „szabad beszélni” ezért „kimaradt”) az MNB végső hitelezői szerepköre!

A jegyzőkönyv készült a Pénzügyi Békéltető Testület hivatali helységében (1013 Budapest, Krisztina krt.39, III. emelet 1.sz. tárgyalójában)2012. XX hónapjának XX napján XX óra XX perckor megkezdett meghallgatáson.

 

Jelen van egyrészről G.A. Kérelmező és G.M.R. Kérelmező. Képviseletükben F.ZS.F.

másrészről az ABC Bank Pénzügyi szolgáltatója képviseletében dr. R.M. jogtanácsos és az ABC Bank Zrt. pénzügyi szolgáltatója képviseletében dr. H.B. jogtanácsos, továbbá a ABCD Bank Zrt. pénzügyi szolgáltatója képviseletében is dr. H.B. jogtanácsos: továbbiakban együttesen felek.

Illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek a pénzügyi, fogyasztói jogvitában eljáró 1.sz.tanácsa, amelynek tagjai:

• dr. K. A. elnök,
• dr. N. Sz. J. tag, mint jegyzőkönyvvezető,
• Sz. P. tag.

 

Az eljáró tanács elnöke megnyitja a meghallgatást, és a feleket, a kitanítási kötelezettsége keretében tájékoztatja eljárási jogaikról, kötelezettségeiről, továbbá a felek által rendelkezésre bocsátott igazolványok alapján megállapítja a megjelent személyek személyazonosságát, valamint meggyőződik a képviseleti jog megfelelő igazolásáról. A felek az eljáró tanács elnökének kérdésére akként nyilatkoznak, hogy az eljárási jogaikról és kötelezettségeikről szóló tájékozathatást megértették, azzal kapcsolatban további kérdésük nincs.

 

Az eljáró tanács elnöke felhívja a felek figyelmét, hogy arra, hogy a jogvita lezárásának legegyszerűbb módja, ha egyezséget kötnek.

Az eljáró tanács elnöke rögzíti, hogy a Pénzügyi Szolgáltatók a Pénzügyi Békéltető Testület előtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Az eljáró tanács tagja ismerteti a Kérelmezők kérelméből és a Pénzügyi Szolgáltatók válaszaiból megismert tényállást.

Ezt követően az eljáró tanács elnöke megkérdezi a feleket, hogy fenntartják-e, illetve akarják-e kiegészíteni a kérelmet/válasziratot, ezután a felek figyelmét a kérelem kiegészítésének korlátaira.

A felek egybehangzóan: Álláspontunkat fenntartjuk.

 

Az eljáró tanács kérdésére Kérelmezők képviselője:

Álláspontom szerint a szerződéskötéskor kellett volna a pénzügyi szolgáltatónak vizsgálnia, hogy a Kérelmezők fedezetképessége megfelelő-e, tájékoztatni kellet volna arról, mit jelent, hogy CHF-ben tartja nyílván a kölcsönt, ez milyen kockázattal jár. A banknak prudensen kell működnie, ennek megfelelően a hitelérték és a fedezet arányának az előírásoknak kell lennie. A pénzügyi szolgáltatók a kölcsönből árfolyamnyereségre tesznek szert, és annak érdekében, hogy az ügyfeleknek a fedezetképessége megmaradjon, erről a nyereségről kellene lemondaniuk. A kölcsön mögött nem áll CHF forrás, hanem arról van szó, hogy a kölcsönt, annak érdekében, hogy legyen árfolyamnyeresége CHF-ben tartják nyilván. A CHF nyilvántartással olyan kockázatot hárítottak az ügyfeleikre, amiről nem volt tudomásuk és nem is tudják és nem is vállalták volna ennek kockázatát. Ezek a szerződések korlátlan egyoldalúságot biztosítanak a pénzügyi szolgáltatónak, így mint pénzügyi szakemberek is a pénzügyi szolgáltatóknak kellene felelni azért, hogy a szerződések fenntarthatóak legyenek. Az ügyfelek nem korlátlan kockázatot vállaltak, így a kockázatokat a pénzügyi szolgáltatónak vállalniuk kell. Azzal, hogy a kockázat teljes mértékét teljes mértékben az ügyfelekre hárították, a bankok alapvető kötelezettségükről, a kockázatkezeléstől mentesítették magukat. A pénzügyi szolgáltatók arra hivatkoznak, hogy forrásokat határidős ügyletekkel, swap ügyletekkel teremtik meg, és ezzel nyilvánosan elismerik azt, hogy befektetés típusú kockázatot hárítanak át, amit az ügyfelek nem vállaltak. A pénzügyi szolgáltatóknak lehetőségük lett volna más forrásból finanszírozni a kölcsönöket, megtehették volna, hogy CHF betétet gyűjtsenek, vagy az MNB keresztül, finanszírozzák a kölcsönüket. Erre vonatkozóan becsatolom az MNB 2008-2012-es mérlegét, illetve a Svájci Nemzeti Bank elemzéséről készült kivonatot.

 

A tanács csatolja következő alszámon az iratokhoz és a pénzügyi szolgáltatók képviselőinek is át ad egy példányt. 

Ténylegesen a forrásköltségeknek figyelemmel, hogy CHF-ről van szól a svájci jegybankhoz kellene igazodnia, azonban a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben, minden más, egyéb elemhez kötötték azt, ami azt eredményezte, hogy ezzel uzsora jellegűvé vált a szerződés. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a svájci alapkamat szintjével szemben a Kérelmezők kamatterhei emelkedtek, méghozzá 100%-os mértékben. Álláspontom szerint a pénzügyi szolgáltatók a CHF-ben történő nyilvántartással „elnyilvántartják” a Kérelmező vagyonát.

Kérelmező:

• Már a türelmi időm lejárta előtt próbáltam a bankkal egyeztetni, azonban a fiókban azt a választ kaptam, hogy csak a türelmi idő lejáratát követően tudnak kérésemmel foglalkozni.

Az eljáró tanács kérdésére a Pénzügyi szolgáltatók képviselője:

• Valóban a XX megtakarítást előtörlesztése után lehet kezelni pontosan ezt a kérdést.

Kérelmező:

• Én az XX előtörlesztés után is felkerestem a fiókot, azonban akkor sem kaptam semmilyen választ, segítséget. Becsatolom az XX Bank levelét, amelyben maga ismeri el, hogy swap ügyletekkel fedezte kölcsönöm finanszírozását. Részemre már az is valós segítség volna, ha egy olyan kimutatást készítene a pénzügyi szolgáltató, amely tartalmazza az aktuális fennálló tőketartozásaimat, tőketörlesztéseimet, azok elszámolására milyen árfolyamon, milyen kamatok mellet került sor, és az a futamidő melyik kamatidőszakában történt. Azt is kérném, hogy ez a kimutatás legyen hitelesítve és ne csak az utolsó oldal legyen cégszerűen aláírva. A már csatolt kimutatásban foglalt pénzügyi szolgáltató követelést és annak összegszerűségét továbbra is vitatom. Azt is szeretném észrevételezni, hogy kaptam pénzügyi szolgáltatótól olyan levelet, amelyen belül maga a pénzügyi szolgáltató használja, mind a devizahitel és a devizában nyilvántartott hitel fogalmát is egyszerre. Ha ezt így teszi, akkor én állampolgárként pénzügyi ismeretek nélkül, hogy tudhatnám a kölcsönszerződés valós mivoltát megítélni.

 

Ezt követően a felek között részletekbe menő tárgyalások folytak, melynek nyomán következő egyezség jött létre:

A pénzügyi szolgáltató egyetemlegesen vállalják, hogy a 2012-XX-XX. napjától számított 30 napon belül írásban tájékoztatják a Kérelmezőket arról, hogy milyen a pénzügyi szolgáltatók által kidolgozott adósvédelmi programokat tudnának nyújtani a Kérelmezőknek. A tájékoztatás kiterjed arra is milyen feltételek és milyen, konstrukciók dolgozhatóak ki. Vállalják továbbá, hogy a fenti határidőn belül küldenek a Kérelmezők részére egy olyan részletes, minden oldalon cégszerűen aláírt, a szerződésre vonatkozó kimutatást, amely tartalmazza a törlesztéseknek megfelelően, havi bontásban, a kamatperiódus kezdőnapját, a kamatperiódus zárónapját, az időszaki kamatlábat, az időszaki törlesztést és az alkalmazott elszámolási árfolyamot, a törlesztések elszámolását kamatra, tőkére, egyéb díjjakra és az aktuális fennmaradó tőketartozást.

 

Az eljáró tanács kérdésére a felek egybehangzóan: Mást nem kívántak előadni.

Eljáró tanács elnöke rögzíti, hogy a meghallgatás során további nyilatkozatot a felek nem kívánnak tenni, és kérdést sem akarnak egymáshoz vagy a tanácshoz intézni és az eljáró tanács tagjainak sincs több kérdésük, ezért az eljáró tanács elnöke a meghallgatást befejezettnek nyilvánítja és berekeszti.

A jelen lévő felek egybehangzóan kijelentik, hogy a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően tartalmazza a meghallgatáson elhangzottakat, a felek által lényegesnek tekintett tényeket, adatokat és nyilatkozatokat továbbá, hogy a jegyzőkönyvhöz észrevételt, kérdést egyéb megjegyzést nem kívánnak fűzni.

Jegyzőkönyv lezárva: 2012.XX.XX. napján XX. óra XX. perckor.

 

Az MNB és a PSZÁF egyértelmű adatközlése

Az MNB és a PSZÁF egyértelmű adatközlése, hogy nincs a hiteleink mögött valós deviza forrás !!! Ha tehát nincs, akkor az árfolyam változást mint haszon jellegű tételt, nyereségként könyvelhetik el.... a nemzeti bankunkhoz hasonlóan !

Ezt a nyereség elemet ami nekünk korlátlan kockázatot jelent, nekik pedig korlátlan nyereséget eredményez a szerződéseink részükre nem tartalmazzák... sőt a hazai jegybank részvétele ebben az ügyletben azért nem szerencsés nekünk, mivel velünk ellentétes pozícióban van ! Ha a szeretett forintunk gyengül neki nyereség keletkezik, ha erősödik neki az veszteséget jelent !

 

A nagyságrend zárja ki a hazai jegybank függetlenségét, mert akinek minden pénze, teljes vagyona benne van egy ügyletben ott ha bekövetkezik a számára kedvezőtlen esemény (forinterősödés) akkor kis hazánk bizony örökre bedől és fizetésképtelenné válik... a jegybank kockázatvállalási kedve, képessége csak annyi volt, hogy neki egyetlen kockázati elemmel kellett csupán számolnia, hogy a forint túlzott erősödésbe nehogy belekezdjen... hát nem kezdett !