KOCKÁZATVÁLLALÁS KORLÁTOZÁSA ÉS KONTROLLÁLÁSA

Nagykockázatnak az a kockázatvállalás minősül, amely eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének a 10 %-át és egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtja a hitelintézet.
Az ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek egy csoportja) fogalmát azért vezette be a Hpt mert előfordulhatnak olyan szoros kapcsolatok, kölcsönös vagy egyoldalú gazdasági függőségek, amelyek figyelembevétele a kockázat megítélésénél fontos.
A lényeget tekintve teljesen mindegy, hogy a csoport melyik tagjával köt szerződést, vállal kötelezettséget a hitelintézet, mert az ügyfélcsoportba tartozó bármely tagnál felmerülő pénzügyi problémák kihatással lehetnek a többi csoporttagra és ezzel a hitelintézettel szembeni kötelezettségeik teljesítésére.
Az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázatok összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a „25% -át”, az összes vállalt nagykockázat pedig a szavatoló tőke „nyolcszorosát”.

Tudjuk, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók hitel-betét aránya korábban a hitelkihelyezés időszakában a 170%-ot is meghaladta.

A jelzálogfedezettel biztosított és korlátlan árfolyamkockázatot szerződésben vállaló magyar ügyfelek a kockázatok és a fedezet azonossága miatt is ügyfélcsoportot alkotnak !

Ennek az általam hivatkozott nagykockázatra és befektetési korlátra vonatkozó speciális szabálynak az ellenőrzése, betartatása a pénzügyi felügyelet feladata „PSZÁF”. A hitelintézetek nyereségvágya miatt, láthatóan az önkontroll nem működött megfelelően… ezért társadalmi katasztrófa következett be !

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.

 

 

Az uzsora miatt "nem áll az alku" !

-Egy 14,5 milliós hitelösszeg, deviza nyilvántartással ma 25 millió (ha nem volt tőke csak kamat fizetés a bank felé) (145 Ft felvételi, 250 mai árfolyamot alapul véve) viszont havi terhek elérhették a 9%-os CHF kamatszint mellett a 170.000.- Ft / hónap összeget is... 2007-óta a képzeletbeli ügyfél teljesítései elérhették így a 7 milliót is... + az előtakaréskoskodásai a 2 milliót is... ha visszaállunk az eredeti összegre akkor nem történik más a matek szerint, mintha mindig is forint mértékű kamatokkal teljesített volna vagy afelett !

A visszaállás az eredeti összegre a bankoknak a valóságban nem okozna valós veszteséget, hacsak az állami sarcot nem nevezzük annak ... ennek megértéséhez az kell, hogy itt csak nyilvántartásba vétele történt a tőketartozásnak devizában... a bankok forrásoldalán "valós" deviza CHF, YEN tételek nem szerepeltek !

A forint gyengülés tehát árfolyamnyereséget eredményezett (mint az MNB-nek) 70-80%-os kedvezőtlen árfolyamváltozás csak adott devizákkal szemben következett be ! Hol volt itt figyelembe véve az ügyfél jövedelem-törlesztő és a hitelérték-fedezet aránya ? Az ügylet fenntarthatóságáért a bank felel (közös érdek), mert egy árfolyamértéknél az ügyfél fizetésképtelenné válik és a vagyonát az adott devizában történő nyilvántartás alapján "elnyilvántartják" !

Az alkalmazott hazai banki konstrukciónak "árfolyamfüggősége" van... sőt itt megemlítem, hogy mivel a bankok áltat alkalmazott kamatok nem álltak és a mai napig nem állnak arányban a vállaltatott deviza kockázattal, így a pénzügyi termékkel megvalósított "kamatcsapda" az igazi uzsora eleme a szerződésünknek !

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S