2016.11.01. Kényszerítés, zsarolás!

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

A rendelkezés a zsarolás törvényi tényállását szabályozza. A zsarolás jogi tárgya a vagyoni jog, illetve az ember személyes szabadsága.

A vagyoni jogok vonatkozhatnak mind aktív, mind passzív vagyonra, azaz vagyoni követelésre, tartozás elengedésére, vagyoni kötelezettség vállalására, ingó dologra, ingatlanra. Ha az elkövető a sértettet dolog átadására kényszeríti, ez a cselekmény akkor minősíthető zsarolásnak, ha az erőszak nem lenyűgöző erejű, a fenyegetés nem közvetlen vagy nem élet, testi épség ellen irányul. Nem szükséges, hogy az elkövető a saját érdekében kényszerítse a sértettet valaminek megtételére, nem tevésre vagy tűrésre.

Az erőszakkal megvalósított kényszerítés esetében elegendő, ha az erőszak az akaratot hajlítja, korlátozza. A fenyegetésnek nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia, elegendő, ha alkalmas komoly félelem kiváltására.

A zsarolás célzatos bűncselekmény. Az elkövetési magatartás célja jogtalan haszon szerzése.

A törvény a zsarolás eredményeként a vagyoni hátrányt kívánja meg, mivel a vagyonban beálló értékcsökkenésen túl elképzelhető az is, hogy a bűncselekmény révén a sértett a várható vagyoni előnytől esik el, (pl. arra kényszerítik, hogy olyan nyilatkozatot tegyen, amellyel erről lemond).

A zsarolást tettesként bárki elkövetheti.

A zsarolás akkor befejezett, ha vagyoni hátrány keletkezik. Amennyiben az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása megtörtént, de az eredmény nem következett be, a zsarolás mint bűncselekmény, akkor is megállapítható!

Grell Antal
B.É.CS.