A bankok a magyar lakosság kockázatkezelését, hitelkártya konstrukción keresztül valósították meg...
A 40%-os kamatozású hitelkártya üzletág a deviza hiteles lakosság tudatos eladósításának része volt...
Egy árfolyam értéknél fizetési gondokkal szembesülő adósok, az elérhető pénzforrásokhoz kényszerültek nyúlni, így tehát az uzsora mértékű hitelkártyáikhoz áruvásárlási kártyáikhoz.
Ezek a hitelkártya típusú pénzügyi eszközök ugyanolyan uzsora termékeknek minősülnek, mint maga a főkonstrukció a deviza alapú hitel- vagy kölcsön szerződés.
Természetesen itt már kényszer hatására történő hitelfelvételekről beszélhetünk, mert az ügyfelek lakóingatlanja jelzáloggal terhelt és a kilakoltatás és a végrehajtás elkerülése érdekében a folyamatos banki "zaklatások" hatására történt ezeknek a termékeknek az adósok általi igénybevétele.
Ezeknek a pénzügyi hiteltermékeknek a nemteljesítési kockázata ismert volt a bankok előtt, hiszen jelentős részben a deviza konstrukciót is alkalmazó pénzügyi szolgáltatók termékéről beszélhetünk. Előre megfontolt szándékot a pénzügyi szolgáltatók részéről alappal lehet vélelmezni...
A deviza konstrukcióval megkárosított lakosságnak jogos követelése a kapcsolatos hitelkártya tartozások teljes eltörlése !