2014.03.11.Az árfolyamgáttal az adós és a Magyar Állam is bakot lőtt

A 2011 évi LXXV törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának a rögzítésének a lehetőségéről szól, az árfolyamgátról. Az árfolyamgát igénybevétele esetén a rögzített árfolyam és az aktuális árfolyam közötti különbség a - legmagasabb árfolyam szintig - az ügyfél gyűjtőszámlájára kerül, a svájci frank esetén a legmagasabb árfolyam 270 HUF/CHF, az eurónál 340 HUF/EUR. A legmagasabb árfolyam szintet meghaladó törlesztési kötelezettséget e törvény értelmében a Magyar Állam a pénzügyi intézmény részére megtéríti.

A Magyar Állam kötelezettségvállalása indokolatlan, hiszen a jelzáloghitelek, ingatlanfedezetű hitelek - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogot is - árfolyamkockázatainak a kezelését, törvényi írja elő a pénzügyi intézmények számára. A jogalkotó felelős, prudens hitelezést támogató jogszabályi rendelkezései alapján ...ha a finanszírozás, (nyilvántartás) devizaneme és a fedezet eltérő devizában áll fenn..., akkor az árfolyamkockázatokat (derivatív) származtatott ügyletek kötésével kötelező kiküszöbölni.

Az Egyesület elnökségének határozott véleménye szerint, a deviza alapú - uzsorás - szerződésekből származó fiktív, névleges követelések korlátlan teljesítésére sem az adós, sem a Magyar Állam nem vállalhat, nem vállalhatott garanciát,

Kiadó:Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet