Visszatekintő: A Generali Biztosító nem létező hitelt kínált ügyfelének?
A Generali két üzletkötője olyan hitelkonstrukciót kínált az ügyfélnek, amit óhajtott. Kár, hogy ilyen nem létezett. Később korrigálni próbálták a hibájukat, és álnéven kötöttek az ügyfél tudta nélkül egy biztosítást. Adataikkal visszaéltek. A PSZÁF szerint bűncselekmény gyanúja is felmerül. A Felügyelet felszólította a biztosítót a jogszabályok betartására. Mire megy vele a becsapott ügyfél?
Becsapta a Generali ügynöke?
Mácsai Miklós egy banknál fennálló szabad felhasználású jelzáloghitelét kiváltotta egy másik hitelkonstrukciójával. Egy deviza jelzáloghitelt kötött ún. unit-linked típusú életbiztosítás fedezetével, amelyet a Generali-Providencia Biztosító Zrt. üzletkötőivel ütött nyélbe. Csak nem olyat, amit akart. Mivel becsapták, a PSZÁF-hoz fordult panaszával. A Felügyelet „felszólította a Panaszoltat a jogszabályok maradéktalan betartására”, sőt „az eljárás bűncselekmény gyanúját is felveti.” De mire megy vele a becsapott ügyfél? Főleg ha a unit-linked biztosítás miatt nem vehetnek igénybe állami kedvezményt sem. Egy magas rangú Generali-vezető elismerte, hogy „a hitelfedezeti védelem biztosítás szolgáltatását az üzletkötő először tévesen mondta el Önnek. Korábban létezett ilyen kiegészítő biztosítás, ez nemrég szűnt meg, valószínűleg ez zavarta meg a kollégánkat.” Mácsaiék szerint a bankok feketelistája mellett a biztosítók feketelistáját is össze kellene állítani.
Már megint a unit-linked típusú biztosítások
A „jelzáloghitel életbiztosítás-fedezettel” hitelkonstrukció lényege, hogy a hitel futamideje alatt az adós csak a kamatot és a kezelési költséget fizeti a banknak, a tőketörlesztést az életbiztosításban halmozza fel, és lejáratkor ezzel egyenlíti ki a hitel tőkerészét. A biztosításra befizetett összegek a biztosító portfoliójába kerülnek, mint a PSZÁF is írja: ”a biztosítási összeg a szerződés megkötésekor előre nem határozható meg, az a biztosító mögött álló eszközalapok teljesítményétől függ.” Vagyis a befizetett pénzt a biztosító befekteti. Emellett az ügyfélnek vállalnia kell az árfolyamkockázatból adódó veszteségeket is. Vagyis előfordulhat a biztosítás lejáratakor, hogy az összegyűjtött pénz nem fedezi a hitel tőkerészét. Főleg válság idején.
Nem létező biztosítást kötöttek?
2008 júliusában Mácsai Miklósnak a Generali két munkatársa bemutatta a szóban forgó életbiztosítással fedezett jelzáloghitelt. Mácsai úr azt mondta, hogy csak akkor érdekli ez a konstrukció, ha a biztosítás halálesetre, munkanélküli időtartamra, keresőképtelenségre is kiterjed. „Mindkét üzletkötő azt állította, még a szerződéskötés napján is (2008. szeptember 24-én), hogy ezeket tartalmazza a biztosítás.” Hitelkérelmüket 2008. július 23-án indították el. „Több alkalommal feltettem a kérdést, mikor láthatnánk papírokat, hogy mit tartalmaz a biztosítás. De sohasem, a mai napig sem tudták, tudják ezt bizonyítani.” – áll a PSZÁF-hoz írt levélben. Panasszal fordultak az üzletkötők vezetőjéhez, de jogorvoslatot ő sem javasolt. „Válasza csak annyi volt, hogy munkatársai elismerték, minket félre vezettek, írásbeli figyelmeztetést kaptak. Sajnos ez minket a legkevésbé érdekel, mi egy csalás áldozatai lettünk.” A Generali hitelszakértői hálózatvezetője elismeri: „Tény, hogy a kollégáim nem mondták el önöknek pontosan a portfolió biztosításba tartozó kockázatukat. Ezért írásos figyelmeztetést kaptak (sic!)”.
A fejük felett kötöttek újabb biztosítást részükre
Az üzletkötő rájött, hogy hibázott, ezért újabb lépésre szánta el magát, ami csak tetézte a bajt. „Mi e-mail-en értesültünk, hogy hátunk mögött jövedelem-kiesésre biztosítást kötöttek. Ezt követően nem sokkal újabb e-mail-t kaptunk ettől a biztosítótól, hogy a díjat fizessük be. Kiderült, hogy az egyik biztosítási ügynök kötötte, mintegy kárpótlásul, tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Azt mondta, hogy egy éves időtartamra kifizetette a díjat, de ezt követően nekünk kell.” A Generali szerint viszont az „ügyféllel való telefonos egyeztetés után” történt meg a biztosítás.hu internetes oldalon a „Havi fix” jövedelem kieséses biztosítási szerződéskötés. A PSZÁF a vizsgálat során megállapította, hogy a két üzletkötő ún. függő biztosítás közvetítő, „akik nem járhatnak el az ügyfél megbízásából, kizárólag a biztosító megbízása alapján. A szerződés interneten keresztül történt megkötése során a két üzletkötő egy szakmai hibát kívánt álképviselet útján orvosolni.” A felügyelet idézi a Bit 48 §-át, ami szerint az ügynök által okozott kárért a biztosító felelős.
Késlekedés miatt buktak 1,5 millió forintot?
Mácsaiék 2008. július 23-án kezdték el a hitelkérelemhez szükséges papírokat átadni a két közvetítőnek, „ehhez képest augusztus 25-én továbbították a banknak. Félrevezettek minket azzal is, hogy azt mondták, nem kell fizetni hitel-elbirálati díjat sem.” Az elhúzódó hitelkérelmük akkor ért célba, amikor már Magyarországon is jelen volt a gazdasági válság. „A két munkatárs körülményes ügyintézése miatt nagy árat fizettünk, 1.560.000 Ft-tal többet kellett az előző banknak visszafizetnünk.” A PSZÁF leírja, hogy a hitel-elbírálási díjra vonatkozó szóbeli tájékoztatást nem tudják ellenőrizni. A késlekedésről pedig azt állapítja meg a Felügyelet, hogy a bank többször kért adatpótlást, és a késedelmes ügyintézés objektíven nem igazolható, a bank belső szabályzata ugyanis nem állapít meg határidőt. A Generali hitelszakértői hálózatvezetője pedig azt írja: „Levelében leginkább a 1,5 millió forintot sérelmezi. Ezt hívják úgy, hogy devizakockázat. Az ön eredeti hiteltartozása CHF-ben volt nyilván tartva, ez jelenleg HUF-ban kifejezve megnőtt, de az eredeti CHF-tartozás maradt.”
Ki a felelős?
Mácsaiék adósságcsapdába kerültek egy olyan hitelkonstrukció miatt, amit nem is akartak megkötni. Ki a felelős ezért? Mácsai Miklós feljelentést tett az illetékes Rendőrkapitányságon a Generali két üzletkötőjének adataikkal való visszaélés gyanúja miatt. „Mi ezt a konstrukciót nem kívánjuk fenntartani, mivel nem kapjuk meg azt a szolgáltatást, amely miatt létrejött, így ez a szerződés semmis. Jogi útra tereljük az ügyet.” Az ügyvédjük megküldte a biztosítónak a peren kívüli megegyezésre irányuló levelet: a biztosítást kártérítés ellenében meg akarják szüntetni. A törlesztőrészletük az eredeti havi 94 ezer forintról 180 ezer forintra ugrott. Úgy érzik, hogy a bank és a biztosító egymásnak passzolgatja a labdát, miközben ők tönkremennek. Az üzletkötők pedig tavaly egzotikus nyaraláson vettek részt, talán ez a jutalék is benne volt. A károsult végül felteszi a kérdést: „hogyan tud működni a Generali, ha a felső vezetők sincsenek tisztában a rájuk vonatkozó törvényekkel, hiszen ez a PSZÁF állásfoglalásában is egyértelmű.”
Az oroszlán legyen veled
Papp-Váry Borbála a Generali Biztosító kommunikációs vezetője szerint a mai napig nem érte anyagi kár Mácsai Miklóst. “Erre tekintettel társaságunk felvette vele a kapcsolatot, és igényének pontos megismerését követően döntést hoz a felajánlható intézkedésekről.” A PSZÁF irányadó rendelkezései szerint a Generali az érintett tanácsadó jogviszonyát ellenben megszűntetette.