Az Uzsora bűncselekmény

330/A. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az uzsora bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.

(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
A tényállást – amely nem nélkülözte a jogtörténeti előzményeket – a 2008. évi CXV. törvény iktatta a Btk. rendszerébe, majd a Btk. 2011. november 1. napjától hatályos módosítása a tényállást jelentősen megváltoztatta.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a – különböző okokból – kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek vagyoni viszonyai, illetve ezen személyek létfenntartása.

2. A bűncselekmény passzív alanya elvileg bárki lehet, a tényállás azonban szőkíti a passzív alanyok körét a rászorult helyzetben levő személyekre. A „rászorult” kifejezés elsősorban a súlyos anyagi problémákkal küzdő személyekre utal. Noha a szó nyelvtani értelmezéséből nem feltétlenül következik, az alacsony műveltségük, tapasztalatlanságuk, hiszékenységük miatt az átlagosnál könnyebben kihasználható személyeket is célszerű idesorolni.

3. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két eleme:

- különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás megkötése,
- amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele együtt élő hozzátartozóját, illetve az általa eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki.
A megállapodás lehet az elkövető és a sértett között létrejött bármilyen polgári jogi szerződés és egyéb megállapodás (a leggyakrabban kölcsönszerződés). A megállapodás elnevezésének nincs jelentősége, azt a büntetőbíróságnak is a tartalma szerint kell megítélnie, így a különböző színlelt szerződések is idetartozhatnak. A megállapodás további jellemzője, hogy uzsorás elemeket tartalmaz, vagyis a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás különösen aránytalanmértékű.
Ez lényegében megegyezik a Ptk-ban szabályozott „feltűnően nagy értékkülönbség” fogalmával (Ptk. 201. § (2) bek.), az eltérő megnevezés az Indokolás szerint azt fejezi ki,hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékének megítélése a büntetőbíróság feladata, amelyről az eset összes körülményét figyelembe véve dönt. Ilyen lehet az irreálisan
eltúlzott kamatkikötés, a kölcsönösszeg és a biztosíték értékének feltűnő aránytalansága, adásvételi szerződés esetén az ingatlan értéke és tényleges vételára közötti jelentős különbség, stb. Elképzelhető azonban az is, hogy egy kölcsönszerződésben nem kötöttek ki kamatot, de a szerződésben írt kölcsönösszeg a kétszerese annak, amit a kölcsönadó a valóságban
kölcsönadott. A bírói gyakorlat szerint súlyos nélkülözésről beszélhetünk, ha a sértett vagy hozzátartozója, illetve az általa eltartott személy a létfenntartáshoz szükséges javakban is hiányt szenved. A „további nélkülözés” arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek.

3. 1. A bűncselekmény elkövetési módja: az uzsorás megállapodás megkötésére a másik fél rászorult helyzetének kihasználásával kerül sor. A rászorult helyzet fogalma már említésre került, a kihasználás értelmezése kapcsán megjegyzendő, hogy álláspontunk szerint nem zárja ki a tényállásszerűséget, ha a megállapodás megkötését a sértett kezdeményezi. A gyakorlatban ugyanis általában éppen a súlyos anyagi problémák indítják a későbbi sértetteket arra, hogy végső megoldásként a potenciális elkövetőkhöz forduljanak.

4. A bűncselekmény új formájában már immateriális deliktum, a bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges a súlyos nélkülözés bekövetkezése, elegendő, ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésre alkalmas. A bűncselekmény befejezetté a megállapodás megkötésével válik.

5. A bűncselekmény alanya bárki lehet.

6. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának az objektív tényállásokat át kell fognia, így tudnia kell, hogy a sértett rászorult helyzetben van, illetve, hogy ezt a helyzetet használja ki a megállapodás megkötésére.

7. A bűncselekmény minősített esete a bűnszövetségben (Btk. 137. §. 7. pont) történő elkövetés, illetve az üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pontja) történő elkövetés.
Üzletszerőség: Az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Rendszerint akkor állapítható meg, ha a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető létfenntartását vagy életvitelét ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése révén
biztosítja. A „törekszik” célzatra figyelemmel – amely célzatnak nem kell feltétlenül realizálódnia – az üzletszerőség az eset egyéb körülményeire figyelemmel már egy cselekmény elkövetése esetén megállapítható.

8. Egység-halmazat
Az uzsora bűncselekménnyel alaki halmazatban a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (298/D.§) megállapítható, figyelemmel arra, hogy a két bűncselekmény különböző jogtárgyakat támad.

9. A Btk. 330/A. § (3) bekezdése szerint az uzsora bűncselekmény elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

10. Az Indokolás szerint az elkövetők közötti „érdekszövetség” megbontását célozza meg a törvény azzal, hogy a hatóságokkal együttműködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget.