Részlet: Tisztelt Bíróság!

A fenti számú ügyiratra hivatkozunk, és GRELL ANTAL (TOVÁBBIAKBAN: SÉRTETT) feljelentése nyomán a Tatabányai Városi Ügyészségen majd a fenti számon Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségen folyamatban lévő büntető ügyre tekintettel az OTP Bank Nyrt. vádlott ellen az alábbi

VÁDINDÍTVÁNYT

terjesztem elő.

Vádolom az OTP Bank Nyrt-t (1054 Budapest, Nádor utca 16.) mint csatolt szerződések alapján kötelezett pénzkezelőt a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és folytatólagosan jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősülő bűncselekmény elkövetésével, és indítványozom büntető eljárás lefolytatását és a 2001. évi CIV. törvény szerint Elkövető megszüntetését, illetve pénzügyi és befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó tevékenységének megtiltása útján tevékenységének korlátozását és pénzbírság kiszabását.

Jogi háttér
2001. évi CIV. törvény
2. §4 (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetőleg a felügyelő bizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

3. § (1)5 Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2)6 Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve ha vele szemben a büntetőeljárást a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók.

A jogi személy megszüntetése

4. § (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és

a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy

b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.

(2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy

a) országos közüzemi szolgáltató,

b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,

c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

A jogi személy tevékenységének korlátozása

5. § (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a (2) bekezdésben meghatározott körben korlátozhatja; a tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.

(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy

a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,

b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,

c) nem köthető vele koncessziós szerződés,

d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,

e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,

f)7

g)8 nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.

(3) A tevékenység korlátozása esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően

a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,

d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

A pénzbírság

6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.

(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg.

(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.

(4) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.”

II. Fejezet

Indítványozom, hogy a t. Bíróság rendelje el a nyomozás kiegésztését és terjessze ki azt az Elkövetővezető tisztségviselőire és a fenti tényállás alapján megvalósított magatartások alapján esetlegesen más büntető tényállásba ütköző cselekmények vizsgálatát is (uzsora büntett), amennyiben a nyomozás során a minősítés változtatása esetén van lehetőség büntetőjogi felelősségre vonásra. Ezen bűncselekményekre úgy mint csalás, magánokirathamisítás és a fenti tényállás alapján megvalósított magatartások alapján esetlegesen más büntető tényállásba ütköző cselekményekre vonatkozóan feljelentésemet ezúton kiegészítem, és kezdeményezem a bűntettesek megbüntetését közvádas eljárásra utalással annak megismétlésével tekintettel arra is, hogy a lefolytatott eljárás olyan súlyos hibában szenvedett, hogy a jogi személy ellen megindított büntető eljárás során a 2001. Évi CIV. Törvény rendelkezéseit teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a nyomozó hatóság, és ezt mind a mai napig nem orvosolták. Így az eljárás megindításáról az ügyészt sem értesítették.

Indítványozom, hogy Elkövető vezető tisztségviselőit a Btk. 56. § (1) bekezdése alapján foglalkozásától a Bíróság tiltsa el.

I. A pótmagánvád benyújtójának személyi adatai:

Név: Grell Antal