2013.05.02.Tárgy: Panasz és Pénzügyi felügyeletlen környezet aggályai

Címzett: PSZÁF Fogyasztóvédelmi és Jogérvényesítési Főosztály.

Cím: 1013 Krisztina Krt. 39.

Tárgy: Panasz és Pénzügyi felügyeletlen környezet aggályai.  

Ikt./............./2013.

Tisztelt Cím!

Mivel érdemi intézkedést nem kezdeményeztek, sőt szinte megtagadták az OTP elleni szankciók vagy legalább a pénzintézet monitoring vizsgálat megindítását, röviden összefoglalom, milyen fedezetet nyújtanak Önök a pénzintézet bűnismétléséhez, a devizatőke-nyilvántarthatóság sikkaszthatóvá tette ügyfeleiket.

 

2012. június 7-én mivel már hónapok óta követeltem, az OTP megküldte az első szerintük valós összeszerkesztett táblázatát. Ezt azonnal és haladéktalanul válaszlevelemben vitattam, hiszen annak valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető volt.

 

2012. október 08-án ismételten megküldte formailag átszerkesztett táblázatot, de annak sorai csak a dátumokban egyeztek meg az előző táblázattal, de végösszeget sikerült ugyanannyira „ kikalkulálni”.Természetesen ezt kifejezetten vitattam hiszen, hogy fordulhat ez elő. Itt kétségeim támadtak, hogy egyáltalán, van valóságtartalma a velem közölt adatoknak.

 

2012.November 15-én a PBT előtti meghallgatáson az ott jelenlévő és az OTP képviselő jogtanácsos aláírta a jegyzőkönyvet. Az abban foglaltakat tehát elismerték, ellene nem emeltek kifogást. Akkor, amire hivatkozik, a bank, hogy aláírtam a szerződést és megértettem, ezen az alapon aláírták és megértették, hogy a kártérítési igényem jogos.

A PBT határozatban foglaltakat az OTP, az önként vállat részét sem hajtotta végre a határozatban szereplő határidőn belül. Ezért a PBT- nél kezdeményezett panaszt.

 

Válaszlevelükben mely 2013. január 10-én született arról tájékoztatnak (PBT), végrehajtást kezdeményezhetek az OTP ellen.

 

2013 január 16-án megérkezik az OTP újabb összeeszkábált táblázata, amiben csak a dátumok egyeznek az előző két táblázatban szereplő adatokkal. Minden adat más és más. Elfogadhatatlan, hogy a táblázatokat egymás mellé téve semmi köze egyiknek a másikhoz csak a végeredmény egyezik. Látható a szerkesztő/elkészítő vért izzadt annak elkészítésénél. Az utolsó táblázaton „megmagyarázhatatlan” tőkecsökkenések és növekedések láthatók.

 

Ráadásul olyan adatokat (tőketartozást) közölnek velem, melyet vitatok, felügyelet előtt is vitattam, és továbbra is vitatom, hiszen valóságtartalmuk egyenlő a nullával.

 

Azóta kiderül az is, hiszen az OTP volt szíves megküldeni azt az egyenleg elszámolást, amin egyértelműen látható, hogy a forint folyó számlámon CHF-t tart nyílván és tartozást vezet. Ezt megtette 2013.04.12-én, melynek másolatát megküldtem Önöknek is.

 

Önök nem tettek semmit 2008-óta, hogy megakadályozzák, felfüggesszék ennek a pénzintézetnek a működését. Nem egyszerű elszámolási vitánk van az OTP-vel, hanem bűncselekmények sorozatának alapos gyanúja merült fel a pénzintézettel szemben. Ezt jeleztem Önök felé többször is mégsem tettek semmit és az óta, sem tesznek. Én nem banki kimutatást kérem/követelem, hanem a devizatőke-nyilvántartásomat hónapra lebontva, a befektetési szerződésem megkötésétől mind a mai napig! Ezt nem teljesítette az OTP Nyrt. az eltelt idő alatt!

 

Csatolni fogom az utolsó két levelét az OTP-nek és egy olyan közjegyzőnek, aki valószínűleg pénzügyi ismertetekkel rendelkezik és a tőkenyilvántartások szakértője, nem utolsó sorban a banktitkok és üzleti titkok őrzője is egy személyben, hiszen betekintést nyerhetett az OTP-nél, egy korábbi állapot megtekintésére. Amit előlem ügyfél elől elzár, titokban tart, elhallgat banktitokra, üzleti titokra hivatkozva a pénzintézet, azt egy mezei közjegyzőnek engedélyez.

 

A felmerülő kérdések ezzel kapcsolatban. Ki, mely hatóság ellenőrzi a banki kimutatások valóságtartalmát?  Ma Magyarországon kik jogosultak vagy melyik hatóság jogosult annak ellenőrzésére, egyáltalán ki, kik tekinthetnek be a pénzintézetek nyilvántartásaiba, nem utolsó sorban a devizatőke-nyilvántartásokba?

 

Hogy fordulhat az elő, hogy pénzintézetek végrehajtásokat kezdeményezhetnek az ügyfelek ellen, mielőtt egy hatóság a követelés valóság tartalmát igazolta volna? Vagy azok a közjegyzők lettek? Vagy csak egyes jól megfizettet körjegyzőknek van erre jogosultsága? Mely törvényi rendelkezés alapján tekinthetnek be harmadik félként a nyilvántartásokba közjegyzők és miért nem tekinthet be saját szakértőjével az ügyfél?

 

A pénzintézetekre nem vonatkoznak az Európa Tanács döntései sem, mely kimondja, vitatott ügyletet nem lehet végrehajtani?

 

Ha az általam feltett kérdésekre nem adnak megnyugtató válaszokat, akkor az Európa Tanácshoz az Európai felügyeleti szerveknél kezdeményezek kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, hiszen Önök testesítik meg az Állami Pénzügyi felügyeletét, melynek nem felelnek meg vagy nem tesznek eleget.

Tisztelettel: Grell Antal

B.É.CS.

Oroszlány 2013-05-01