2013.04.09.Tárgy: Bejelentés kiegészítés, az árfolyamgát adózási következményei a „mentesített követelésrész” adófizetési kötelezettsége

AZONNALI "STOP" AZ ÁRFOLYAMRÖGZÍTÉSÉRE !

Címzett: NAV

Feladó: Falus Zsolt Ferenc


Tárgy: Bejelentés kiegészítés, az árfolyamgát adózási következményei a „mentesített követelésrész” adófizetési kötelezettsége
ügyszám:
Iktatószám:

Tisztelt Címzett !

A NAV Központi Hivatala Panasziroda által, Timár Edit főosztályvezető írásos tájékoztatása alapján a beadványom áttételre került, így annak további kiegészítését, indoklását egyenesen az eljárási illetékességgel rendelkező félnek, tehát az Önök részére küldöm meg.

A korábbi bejelentésemben részletesen kifejtettem, hogy a kedvezőbb árfolyam értékkel (végtörlesztési árfolyam) - mely az aktuális árfolyam értéknél jóval alacsonyabban került megállapításra - elért árfolyamnyereség miatti adófizetési kötelezettség alól a végtörlesztő ügyfeleket a jogalkotó törvénymódosítással mentesítette.

Az árfolyamgát alkalmazásával, az ügyfélnek szintén az aktuális árfolyam értéknél kedvezőbb árfolyam szerint van lehetősége teljesíteni. Az alkalmazásra került szerződéses konstrukció határozza meg, hogy a rögzített árfolyam és az aktuális árfolyam közötti különbség a gyűjtőszámlára kerül vagy törvényileg „mentesített követelésrésznek” tekinthető.

Az állam és a bankok által tehát közösen átvállalt mentesített követelésrész következménye az ügyfélnek nyereséget eredményez, ez a nyereség szintén a végtörlesztéshez hasonlatosan előállt árfolyamnyereség.
Ameddig a végtörlesztés során az árfolyamnyereséget realizáló ügyfeleknek az adófizetési kötelezettségét a jogalkotó megszűntette, jelenleg az árfolyam rögzítése során az ügyfélnek ily módon keletkező „mentesített követelésrészből” származó előny miatt, az árfolyamnyeresége után, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik.

A jogalkotó általi lehetőség az árfolyamrögzítés, ahol a jogalkotó bizonyos ügyfélcsoport esetében bekövetkező mentesített követelésrésszel kapcsolatosan, elmulasztotta rendezni az így bekövetkező adófizetési kötelezettséget, illetve ha nem mulasztás történt, akkor az erről szóló ügyfél tájékoztatások teljességgel elmaradtak.

Azok az érintett ügyfelek akik az árfolyam rögzítésével elért előny érdekében igényelték az árfolyamgát intézményét, könnyen előfordulhat, hogy az adófizetési teherrel növelten már nem igényelték volna az átmeneti fizetési könnyítést biztosító konstrukciót.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvény :

2012. évi XVI. törvény
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 9a. és 9b. pontokkal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
9a. legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340 HUF/EUR, japán jen esetén a 3,3 HUF/JPY;
9b. mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt – összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható követelésrész;”

2. § A Tv. 2. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„2. Állami szerepvállalás”

3. § A Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a magyar állam az (1a) bekezdésben meghatározott
eltéréssel]
„a) készfizető kezesként felel – a mentesített követelésrész kivételével – a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időszakban a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból felmondta,”

4. § A Tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A pénzügyi intézmény által a hiteladóssal szemben a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint nem érvényesíthető mentesített követelésrész fele összegét a magyar állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére.
(2) Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti.
(3) A mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem érvényesíthet.”

6. § (1) A Tv. 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:)
f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből
fa) a mentesített követelésrészt, valamint
fb) a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni.

Az, hogy az adóhatóság jelenleg az ügylet értelmezése során mellőzi az ezzel kapcsolatos adóztatást, nem jelentheti azt, hogy a jövőben is hasonló magatartást fog tanúsítani.

Kérem állásfoglalásuk során részletesen indokolni szíveskedjenek a fent hivatkozott megállapításaimat, hogy a „mentesített követelésrész” miatt, az érintett ügyfélcsoport ilyen típusú adóztatását a későbbiekben tervezik-e, illetve ha nem, akkor miért nem.

A nyilvánosságra hozott felügyeleti adatok és média tájékoztatás szerint, akár több tízezer ügyfelet is érinthetnek a lehetséges adózással kapcsolatos kedvezőtlen következmények.

Tisztelettel : ……………………….
Falus Zsolt Ferenc

Bp.2013 április 9.