2013.03.20.Tárgy : A hazánkban jelentős nagyságrendben kihelyezett pénzügyi eszközzel (elterjedt nevén devizahitelezés) elérhető árfolyamnyereség, árfolyamveszteség adózásával kapcsolatos törvényi kötelezettségekre történő figyelemfelhívás!

Címzett : Dr. Vida Ildikó Elnök részére
Nemzeti Adó és Vámhivatal

Másolatot kap :
Szász Károly (PSZÁF) elnök
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Matolcsy György jegybank elnök
Pintér Sándor belügyminiszter

Feladó : Falus Zsolt Ferenc
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet

Tárgy : A hazánkban jelentős nagyságrendben kihelyezett pénzügyi eszközzel (elterjedt nevén devizahitelezés) elérhető árfolyamnyereség, árfolyamveszteség adózásával kapcsolatos törvényi kötelezettségekre történő figyelemfelhívás

Tisztelt Elnök Asszony !

A korábban tett bejelentésemet (2012 március 19-én) az alábbi indoklással szeretném alátámasztani, kiegészíteni.
A végtörlesztési törvényt életbe lépése után módosította a Országgyűlés.

Nem kell személyi jövedelemadót, sem illetéket fizetni a végtörlesztési folyamatban megszerzett árfolyamnyereség után, tehát az árfolyamnyereség teljességgel adómentes.

A törvény első verziója szerint ez a kedvezmény csak a lakáscélú devizahitelekre vonatkozott, azonban egy törvénymódosítással ennek hatályát a szabad felhasználású jelzáloghitelesekre is kiterjesztették. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy jelen levelemben nem a végtörlesztési lehetőséggel élő ügyfelek adóztatásával kapcsolatos figyelemfelhívást kívánok előadni a T. Hatóság részére, hanem felhívom a figyelmet az ezzel kapcsolatos összefüggésekre.
Az árfolyamnyereség az aktuális árfolyam és a végtörlesztésről szóló törvény alapján elfogadott 180 Ft/ 1 CHF, illetve 250 Ft/ 1 EUR árfolyamoknak a különbségeiből adódik, ahol ebben az esetben vitathatatlanul keletkező árfolyamnyereség utáni adófizetésről a vonatkozó adótörvény módosítása miatt nem kell beszélnünk.

A hitelfelvételkor alkalmazott, érvényesített aktuális árfolyam (folyósítási árfolyam) és a későbbi aktuális árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt, az ügyfelek jelentős részének egyértelműen árfolyamveszteséget kellett elszenvedniük.

A mesterségesen, tehát a jogalkotó által megállapított kedvezőbb (végtörlesztési) árfolyamokat akár a deviza piac kedvező alakulása (forinterősödés) is előállíthatta volna, ebben az esetben már az önállóan bekövetkező árfolyam alakulás miatt, az adófizetés vélhetően automatikus lenne.

A deviza-árfolyamok alakulásának akár a hosszú vagy rövid távú kiszámíthatatlansága folytán a „deviza alapú hitel” elnevezésű pénzügyi eszközt alkalmazó pénzintézetek, egyes esetekben az ügyfélnek adott tájékoztatás során, helyesen az ügyfél adófizetési kötelezettségére felhívták a figyelmet.

Az 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról 65.-68.§ alapján a keletkező árfolyamnyereség adókötelezettsége (törvénymódosítás folytán adómenetes a végtörlesztéssel realizált árfolyamnyereség) mellett tény, hogy a sajnálatosan bekövetkező forintgyengülés miatt az ügyfelek árfolyamveszteséget szenvedtek el.

Árfolyamnyereség, ahogy árfolyamveszteség a deviza tőke nyilvántartással, illetve mértékadással, azaz árfolyam indexeléses pénzügyi konstrukcióval rendelkező hazai pénzügyi fogyasztókkal kapcsolatban tehát az árfolyamok alakulásának a függvényében előállhat.

2010 január 01-től érvényes adóelszámolás a deviza és a származtatott ügyletekből származó jövedelem estén, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. 2011.01.01-től az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó adó mértéke 16%-ra változott. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért nyereségek együttes összegének, a magánszemélyt terhelő, az adóévben elszámolt veszteségek együttes összegét meghaladó része.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek a Befektetési Szolgáltatóval a Bszt. alapján szabályozott pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, illetve a pénzügyi szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött pénzügyi elszámolással teljesítendő ügylet. A Bszt. 6. § d) pontja szerint pénzügyi eszköznek minősül az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

A Felügyelet (PSZÁF) álláspontja szerint azon termék mely besorolható a Bszt. 6. § d) pontjában foglalt pénzügyi eszköz fogalmába, csak befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető.

Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult.

A hazai pénzügyi szolgáltatók a lakosság széles körében elterjesztett pénzügyi konstrukcióval kapcsolatban azt a gyakorlatot alkalmazták, hogy az szerződéses ügyeletet egyszerű „kölcsön vagy hitelszerződésnek” nevezték el, melyet előszeretettel hívtak deviza alapú pénzügyi terméknek.

A pénzügyi szolgáltatók a nem teljes körű ügyfél tájékoztatás során, valamint a törvényileg szabályozatlan és felügyeletlen pénzügyi terület lehetőségeinek a kihasználásával adóelkerülést, költségvetési csalást is megvalósítottak.

A hazai pénzintézetek magatartásával kapcsolatban csak szándékosságról lehet beszélni, hiszen ahol az árfolyam-kockázatok mellett az árfolyam- nyereség lehetősége a kapott ügyfél tájékoztatásaik során teljességgel mellőzésre került, ezért az ügyfélben fel sem merülhetett az ügylettel kapcsolatban egyéb törvényi kötelezettsége, így az adófizetési vagy adó jóváírási lehetőség sem. Az érintett ügyfelek előtt a mai napig ismeretlenek az ezzel kapcsolatos teendőik, egyéb lehetőségeik.

Az elterjedt nevükön „devizahitel” szerződések összességével kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy a folyamatosan változó árfolyamok az ügyfelek számára egyértelműen nyereséget vagy veszteséget eredményezhetnek.
A lehetséges nyereségről, tehát a forinterősödéssel járó árfolyamnyereségről szóló ügyfél tájékoztatások elmaradása miatt, alappal lehet vélelmezni, hogy a pénzintézetek tudatosan takarták az ügyletet, mely befektetési típusú kockázatokat és lehetőségeket takart.

Az árfolyamnyereség lehetőségével kapcsolatos ügyfél tájékoztatásnak az elmaradása, nem az előre megfontolt pénzügyi szolgáltatói szándékot leplezi le - melyet az árfolyam lehetséges jövőbeni alakulásáról szóló előrejelzéseik alapján reméltek – hanem az ügylettel kapcsolatos akart, de takart szándékot igazolja, azaz befektetési típusú pénzügyi termék értékesítése valósult meg, így a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályozás (Bszt.) kötelező alkalmazásának a megkerülését valósították meg.

Az alábbiakban részletesebben kifejtem álláspontomat és röviden ismertetem a pénzügyi szolgáltatók gyakorlatával szembeni további kifogásaimat.

Felhívom a figyelmet arra, hogy 2007. november 1. napjától hatályba lépett az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló, a tőkepiacokat szabályozó "Markets in Financial Instuments" elnevezésű, 2004/39/EC számú direktíva, "MiFID irányelv", mely alapján a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt, "Bszt."-t, amely 2007. december 1. napján lépett hatályba.

A MiFID irányelv új, egységesített szabályok gyűjteménye, mely elsősorban a befektetők védelme érdekében született, mindemellett fő célja, hogy átláthatóbbá, összehangoltabbá, illetve transzparensebbé tegye a pénzügyi és tőkepiacokat.

Az új szabályozási rendszer kiemelt eleme a befektetők védelme, így a MiFID irányelvhez kapcsolódó szabályzatoknak és az ügyfelek pénzügyi ismereteinek, kockázatviselő képességének, jövedelmi helyzetének és befektetési céljainak a felmérése meg kell történjen.

A bonyolult pénzügyi konstrukció alkalmazásával olyan befektetési típusú korlátlan kockázatvállalást valósítottak meg a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező ügyfelekkel szemben, melynek járulékos következménye a napjaikban érzékelhető óriási társadalmi feszültség.

A hazai ügyfelek ezzel a korlátlan kockázatvállalású pénzügyi konstrukcióval - a felajánlott ingatlan vagy gépjármű fedezeten túl, minden múltbéli és jövőbeni javaikat elvesztették – lehetelten élethelyzetbe kerültek.

A kockázatok korlátlanságának az előállítását a pénzintézetek a tőketartozás devizában való nyilvántartásával valósították meg. A szerződéses viszonyban keletkezett deviza tőke nyilvántartás a gyakorlatban névlegesen valósult meg, hiszen az ügyfelek forint igényét, indokolatlan a nyilvántartásra került adott típusú devizában a bankok forrásoldalán valóságosan is előállítani.

A pénzintézetek a névleges nyilvántartáson alapuló kötelezettségeket, valós követeléssé konvertálták és fenntartották ezt az állapotot minden árfolyam érték mellett, olyan esetben is amikor az egész ügylet kamatelőnyéről egy árfolyamértéken túl már nem lehet beszélni. A tőketartozás devizában való nyilvántartásának árfolyamfüggősége van, hiszen az ügyfelek fizetésképtelensége és a fedezetlenség egy árfolyamértéknél nyilvánvalóan bekövetkezik. A bankok kamat árazási és árfolyam felszámítási gyakorlatukkal a fogyasztókkal szemben uzsora büntetett valósítottak meg.

A bankok kockázatkezelési kelléktárában szerepel az ügylettel kapcsolatosan a „nyilvántartási tőkecsere” lehetősége, mely az adott tőketartozás deviza nemén való változtatást, akár a forintosítást jelenti, illetve deviza csereügyletek, határidős csereügyletek alkalmazásával a devizában nyilvántartott összeg kedvezőtlen forint árfolyam-alakulás esetén csökkeni tud. (treasury tevékenység)

Az adóhatóság az adók, járulékok és adó jellegű terhek megállapításával, beszedésével, adóellenőrzéssel megbízott szerv, hatóság.

Az adóhatóság feladatai az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az adó-, a vám- és a büntetőjog eszközeivel, illetve az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása, az adózással kapcsolatos jogkövető magatartás elősegítése, továbbá az adó és költségvetési támogatás megállapítása, nyilvántartása során az adók beszedése és az adóhatósági végrehajtás lebonyolítása az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése adó- és pénzügyi ellenőrzési tevékenység, az adókötelezettség megsértésének feltárása után a pótlékok, bírságok kiszabása, behajtása és az illetékek kiszabása és beszedése.

Kérem a T. Elnök asszonyt, hogy az általa irányított Nemzeti Adó és Vámhivatal kezdeményezzen teljes körben vizsgálatot az általam előadottak alapján, különös tekintettel arra, hogy az alkalmazásra került pénzügyi konstrukciónak adófizetési illetve adó-jóváírási vonzata keletkezett, mely elszámolása a pénzügyi szolgáltatók magatartása miatt a mai napig nem valósult meg, véleményem szerint a NAV eljárása során hatékonyabban tárhatja fel az ismertetett cselekményt, ha más társhatóságokkal közös eljárást kezdeményez.

Tisztelettel: ……………………….
Falus Zsolt Ferenc

Budapest, 2013 március 20.